MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
A csúcstalálkozó az EU jövőjéről folytatandó, nyílt és közvetlen párbeszédre szeretne lehetőséget adni a tagországok vezetőinek. A több pozsonyi helyszínen zajló, egynapos fórumon olyan aktuális témákról beszélnek majd, mint az unió állapota és jövője, ezen belül a migráció problémaköre, a biztonsági kihívások és a terrorizmus elleni harc, illetve a gazdasági és szociális biztonság, a foglalkoztatottság növelésének lehetőségei, valamint a Nagy-Britanniának az EU-ból való kilépése utáni unió kérdései is. Hol és hová tart jelenleg az unió, illetve milyen válaszokat lehet és kell adni az uniós polgárok EU-val szembeni bizalomvesztésének jelenségére - előzetes közlések szerint ezek azok a kérdések, amelyek a csúcs most kezdődött első tárgyalásszakaszán kerülnek terítékre.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, még a találkozó kezdete előtt, csütörtökön este kiadott közleményében arra szólította fel a találkozó résztvevőit, hogy tárgyalásaik során "józanul és brutálisan őszintén" tekintsenek az unió problémáira. Kiemelte: az uniót az utóbbi időszakban megrázó különféle válságok után nem szabad úgy viselkedni, mintha mi sem történt volna. A Brexitre utalva hozzátette: józan diagnózist kell felállítani a brit kiválás okairól.
Robert Fico szlovák kormányfő csütörtökön az önreflexió és a kiútkeresés csúcstalálkozójának nevezte a pozsonyi fórumot. A szlovák miniszterelnök pénteken a delegációk érkezése során tett rövid nyilatkozatában úgy vélekedett: a találkozón annak résztvevői rámutatnak, hogy az EU egy olyan egyedülálló projekt, amelyet folytatni akarnak.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök a találkozó előtt elmondta, hogy országa külügyminisztere - aki egyebek között Magyarország unióból való kizárásáról tett említést - nem a kormány álláspontját fogalmazta meg. Hozzátette, hogy meglátása szerint Asselborn általánosságban az európai értékekről beszélt. Hangoztatta, hogy az Európai Unió egy nagy család, amelyen belül azonban vannak problémák, és ezeket a problémákat - ugyancsak a családon belül - meg is kell vitatni.
A találkozót a nemzetközi és a szlovák sajtó részéről is komoly várakozások előzik meg. Ezzel kapcsolatban a független pozsonyi Pravda pénteki kiadásában megjelent véleménycikkében úgy fogalmazott: ha a résztvevőknek bármelyik problémás kérdést közös akarattal, többé-kevésbé közös eszközökkel sikerül megoldaniuk, az is sokkal jobb lesz, mintha ehelyett a találkozót csak kínos csend követné. A liberális pozsonyi Sme hasonlóképpen vélekedett, azt írták: ha csupán helyes diagnózist sikerülne felállítani (az unió problémáira) már az azt jelezné, hogy a résztvevők nem feleslegesen rajzolták fel Pozsonyt a térképükre.
A csúcstalálkozó a pozsonyi várban kezdődött első szakasza után a résztvevők egy dunai sétahajózáson vesznek részt, az ott tartott munkaebéden a tervek szerint a Brexit utáni gyakorlati teendők megvitatása kerül napirendre. Délután az állam- illetve kormányfők visszatérnek a várba, hogy az EU következő fél évének gyakorlati tennivalóiról határozzanak.
A találkozó előtt egy nappal Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár már nyilatkozott arról, hogy a brit népszavazást követően a közösségnek világos jövőképet kell felvázolnia, és pontos menetrendet kell meghatároznia. "Olyan menetrendet kell kidolgoznunk Pozsonyban, amely egyértelművé teszi, hogy képesek vagyunk közösen reagálni a gyengeségeinkre, a feladatokra, amelyekkel szembe kell néznünk" - mondta közös párizsi sajtótájékoztatójukon Angela Merkel. A kancellár már a pozsonyi helyszínen azt emelte ki, hogy tettekkel kell megmutatnunk, hogy a jelenleginél jobbak tudunk lenni. A kancellár megerősítette azt az álláspontját, hogy egy most kidolgozandó menetrend alapján az uniós alapító szerződés megkötésének 60. évfordulójára, jövő márciusra lépéseket kell tenni a külső és belső biztonság, a külső határok védelme, a terrorizmus elleni harc és a gazdasági növekedés terén.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken sugárzott rádióinterjújában arról beszélt, hogy a pozsonyi csúcsértekezleten szembe kell nézni az elmúlt időszakban elkövetett uniós hibákkal, amelyeknek két súlyos következménye a Brexit és az ellenőrizetlen bevándorlás megengedése miatt létrejött terrorhelyzet és kezelhetetlen közbiztonsági helyzet. A kormányfő beszámolt arról is, hogy a pozsonyi tanácskozás előtt a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) összehangolták álláspontjukat, és javaslataikról terveznek egy közös V4-es dokumentumot, amelyet benyújtanának az Európai Tanácsnak.
Az Együtt arra szólítja fel Orbán Viktor miniszterelnököt és a kormányt, hogy a pozsonyi uniós csúcstalálkozón "vágyálmok kergetése" helyett térjen vissza a realitásokhoz, és olyan javaslatokkal álljon elő, amelyek elősegítik, hogy Magyarország biztonságosabb és gazdagabb ország legyen. Hajdu Nóra, az Együtt elnökségi tagja szerint a miniszterelnök nyilatkozataiból az derül ki, hogy a Fidesz számára Brüsszel egyenlő a "gonosz birodalmával", és minden, ami ott történik, az csak kedvezőtlen lehet Magyarország sorsa szempontjából. Kérdéses, hogy ilyen stílusú megszólalások után milyen tárgyalási potenciállal rendelkezhet Orbán Viktor az EU-csúcson - tette hozzá a politikus.
