Hatalmas dilemma előtt állnak azok, akik ellenzik a kormány menekültpolitikáját: hiszen aki erkölcsi kötelességének érzi humanitárius alapon „igen”-nel szavazni, részvételével maga is az illiberális állam hatalomgyakorlásának eszközévé válhat, mert miközben az igenek minden bizonnyal kisebbségben lesznek, hozzájárulnak a népszavazás érvényességéhez - mondta Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) vonatkozó tanulmányának és ismertető videójának bemutatásán.
A szervezet elnöke hozzátette, az igen szavazat ráadásul jogilag is hatástalan, hiszen nem kötelezheti a kormányt egy álláspont képviseletére az uniós döntéshozatalban. Ráadásul Orbán Viktorék már döntöttek, amikor az emberek megkérdezése nélkül megtámadták az EU-s kvótarendeszert az Európai Bíróságon. A népszavazás, ellentétben az Európai Bíróság eljárásának kezdeményezésével, fogalmilag és a népszavazás szabályai szerint jogilag is értelmezhetetlen eszköz az uniós jogalkotással szemben. A már elfogadott kvótáról szóló határozat ugyanúgy kötelező marad, és bár jelenleg nincs napirenden, de a népszavazás újabb kvóták bevezetését sem akadályozná meg.
Az EKINT tanulmánya szerint az is igazolja a kormányzati gyűlöletkampányt, aki nemmel szavaz októberben. Emellett itt sem tudni, pontosan mire hatalmazzák fel a kabinetet a nemek, hiszen jogilag meghatározhatatlan, hogy az Országgyűlésnek mit kell tennie, ha ezek kerülnek többségbe. Mindezek tükrében az EKINT a távolmaradást, vagy az érvénytelen szavazat leadását tarja a legfelelősebb választópolgári döntésnek. Akik így tesznek, nem járulnak hozzá a népszavazás sikeréhez, de a hamis kérdés megválaszolása helyett nemet mondhatnak a menekülők megbélyegzésére, elutasíthatják az Európa-ellenességet és kifejezhetik azt az óhajukat, hogy a menekültkrízisről félelemkeltés helyett valódi vitát kellene folytatni.
Kérdésünkre, hogy miként változhat a kormányzati retorika a népszavazás különféle kimeneteleinek tükrében Kiss Eszter kifejtette, a kormány gyakorlatilag egy "csapdahelyzetet teremtett", hiszen a kutatások alapján a nem szavazatok többsége biztosnak látszik. A vonatkozó fejezet szerzője szerint ugyanis, ha nem lesz is érvényes a referendum az Orbán-kormány - legalábbis az előző kezdeményezései alapján - a kudarcot is a saját javára fogja fordítani, s sikerként kommunikálni. "Például a legutóbbi nemzeti konzultációt a választópolgárok alig több mint 10 százaléka küldte vissza, ám ezek java része a kormánynak tetsző válaszokat adott. Ezt követően kezdődött el az "Az emberek döntöttek!" szlogenű kampány, holott nem a teljes lakosság támogatta a kabinetet" - vázolta a szakértő.
Majtényi kifejtette, Magyarországon már korábban is jelentős mértékű volt az idegengyűlölet, így a kormányzatnak "volt mire építenie". A TÁRKI adatai szerint míg 2015 nyarán és őszén relatíve alacsonyabb volt az idegenellenesek aránya (39, illetve 36 százalék), addig 2016 januárjában kiemelkedően magas arány figyelhető meg (53 százalék). Ennek magyarázata a TÁRKI szerint a terrorizmust a menekültüggyel összekapcsoló közbeszéd térnyerése és a bevándorlás-ellenes kommunikáció további erősödése.