Az úgynevezett háziorvosi törzskartonok kérdéssorát néhány hét múlva egy szakmai fórumon szeretnék véglegesíteni a svájci finanszírozású Alapellátás-fejlesztési Modellprogram munkatársai, akik 24 ezer kitöltött állapotfelmérés tapasztalatai alapján tették le javaslatukat az egészségügyi államtitkárság asztalára. A háziorvosi rendszer megújításának kísérleti programját vezető Papp Magor a Népszava érdeklődésére megerősítette, hogy a sajtóban is visszhangra talált tévhitek mellett érkezett néhány szakmai észrevétel is, amelyet érdemes lehet megfontolni. Ezt követően a humántárca által megszabott határidővel, várhatóan januártól bevezethető a rendszer.
Az az elvárás, hogy minden magyar állampolgár egészségi állapotáról naprakész és átfogó információval rendelkezzen az ellátórendszer, húsz éve jelent meg a népegészségügyi programokban, most végre megvalósulhat – hangsúlyozta a szakmai vezető. Erre utalt Ónodi-Szűcs Zoltán is a TV2 Mokka című műsorában a hét elején, amikor arra emlékeztetett, hogy a kliensek alapadatait rögzítő törzskarton hosszú évek óta létezik a magyar háziorvosi rendszerben. Az egészségügyi államtitkár azt emelte ki, hogy az eddigieknél átfogóbb friss állapotfelmérés adataira sok egyéb mellett a szakellátás megújításának tervezésekor lesz szükség, hogy az egészségügyi rendszer a lakosság szükségleteit elégítse ki.
Papp Magor korábban éppen lapunkban ismertette, hogy az új törzskarton több mint tucatnyi rizikófaktor és betegség meglétét vizsgálja, majd a válaszok alapján minden páciens kap egy egészségi állapota szerinti informatikai azonosítót. Ennek segítségével később az alapellátáson túl a szakellátásban vagy kórházban is személyre szabott ellátásban részesülhet, hiszen a besorolás megosztható az új Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) informatika rendszerében. Az egyébként szintén háziorvosként dolgozó szakember korábban és most is úgy fogalmazott: páciensenként mintegy félórányi időt igényel majd a vizsgálat, ugyanakkor a 2019 végére kiépülő adatbázis növeli a betegbiztonságot, sokat segít az orvosoknak és minden további ellátást hatékonyabbá tesz. Azt is hozzátette, hogy a házi gyermekorvosok eddig is nagyon részletes adatokat gyűjtöttek a kis páciensekről, ebben a körben tehát sokkal kevesebb munkát igényel majd a törzskartonok frissítése. Az új rendszer részletes információt ad arról is, hogy milyen „terepen” működik a praxis, hiszen egy elszigetelt kistelepülésen, ahol alacsony az átlagos iskolai végzettség, sokkal nehezebb dolga van a gyógyító szakembereknek, mint egy fővárosi kerületben, ahol a képzettebb lakosság sokkal együttműködőbb. Az adatbázis összegyűjtése - bár időigényes folyamat - kulcsfontosságú a magyar emberek egészségi állapotának felmérésében és az egészségügyi ellátás színvonalának javításában – hangsúlyozta.
Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram szakmai vezetője úgy kommentálta az új törzskartonnal kapcsolatban elhangzott kritikákat, amelyek szerint csak a többi beteg rovására tudnak majd erre időt szakítani a rendeléseken, hogy a feladat eddig is a háziorvosi munka részét képezte és a törzskarton adatainak döntő többségét a praxisoknak korábban is rögzíteniük kellett, az új jogszabály csupán egységesíti a folyamatot. Hozzátette, a lakosság egészségi állapotát rögzítő adatok leírása nem feltétlenül igényel orvosi közreműködést.
A svájci modellprogram munkatársai nemcsak az új törzskartonok kérdéssorát állították össze, hanem elkészítettek egy országos felmérést is a háziorvosi rendelők infrastrukturális állapotáról, informatikai és személyi helyzetéről, ami alapja lehet minden későbbi fejlesztési és támogatási elképzelésnek. Információink szerint a vizsgálat eredményeit még ebben a hónapban megismerhetjük.