Nem gondoljuk magunkat antiszemitának, ha Izrael Állam politikáját bíráljuk, mert nem kevernénk össze népet, nemzetet, főként vallást és államiságot. Nem gondoljuk magunkat a kereszténység ellenségének, ha a pápát bíráljuk, mert nem keverjük össze a klérust a vallással, mint ahogyan attól sem leszünk hithű katolikusokká, ha valamiben egyetértünk a pápával. Nem gondoljuk, hogy a magyar kultúrát geopolitika helyett háromszoros kerítéssel és az autoriter hatalom gőgje alá hajtott emberi félelemmel lehet megóvni barbár hordák pusztításától. Nem gondoljuk, mert mindig minden hatalmat érzékenyen figyelünk, a közjót szolgálja-e valójában, amire a szabad közösség megválasztotta. Nem gondoljuk magunkat rasszistának, ha rászólunk egy nyilvánosan kiabáló cigány társaságra. Nem azért szólunk ugyanis, mert romák, hanem mert zavarják a közösség megszokott életét. Viszont nem értünk egyet azzal, ha ezt a „mértéket” irreguláris bakancscsattogással szabják meg. Ám azt határozottan gondoljuk, hogy a többségi magyar társadalom – éppen mert a hatalmat is beleértve minden eszköz az ő kezében van - számbeli arányánál is nagyobb részt felelős a magyar kisebbségi cigányságért, amely szinte nulla saját eszközei miatt népességbeli arányánál is kevésbé felelős önmagáért.
Amikor a menekültek gondját a világ szégyenére a magyar kormány azzal söpörte le magáról, hogy van elég baja a cigánysággal, nem gondolt Farkas Flóriánra. Mára ép ésszel nem belátható az a mocskos taktika, amellyel a hatalom e cigányság általa felkent vezetőjét dugdossa a nyilvánosság elől. A kancelláriaminiszter a tegnapi Kormányinfón megint cinikus választ adott arra az egyszerű kérdésre: hol található meg Orbán Viktor érinthetetlen parlamenti képviselője, miniszterelnöki biztosa, akit Lázár János többszöri gyanúja szerint csak azért kerget a sajtó, mert cigány.
Szörnyű lenne, ha a közgondolkodás annyira elfertőződött volna ebben az országban, hogy a rasszizmus vádja és félelme nélkül – amit éppen a kormányzat gerjeszt a lázári gyanúval – nem lehetne pártállásától, származásától, vallásától függetlenül bárki közszolgát elszámoltatni azokkal a milliárdokkal, amelyeket a közjóra kellett (volna) fordítania. Ebből a történetből sem lehet mesét kreálni.
