Az egyetem azzal indokolt, hogy a hallgatókat nem kényszerítették a szexuális vonatkozású „játékokra”. A gólyatábor szervezése a hallgatói önkormányzat feladata volt. Az akkori alelnöke azt mondta: ő nem volt jelen a gólyatáborban, de a hallgatói önkormányzathoz közvetlenül nem érkezett panasz, bár a történtekről ő is értesült. A gólyatábor lebonyolításában részt vevő, érintett személy az egyeztetéseket követően lemondott tisztségéről – mondta, de nem nevezte meg, kiről van szó.
Erre azonban csak 2015 januárjában került sor. Az egyetem – bár nem állapított meg fegyelmi vétséget – szükségesnek látta, hogy rektori-kancellári eljárásrendet dolgozzanak ki a gólyatáborok szervezéséről, egyebek mellett azzal a céllal, hogy biztosítsák „a gólyatáborban résztvevő táborozók és szervezők alapvető és személyhez fűződő jogainak érvényesülését, testi és pszichológiai biztonságát”.
Mint megírtuk, 2014. augusztus 31-én a Somogyi Hírlapnak egy olvasója számolt be arról, hogy egy lányt megerőszakoltak az ELTE fonyódligeti gólyatáborban, a híreket a rendőrség is megerősítette. A Kaposvári Járásbíróság másnap elrendelte az erőszakkal gyanúsított 38 éves budapesti férfi, K. Szilárd a letartóztatását, aki fotósként volt jelen a gólyatáborban. Az ELTE rektora szeptemberben fegyelmi eljárásokat indított.
Bő egy hónappal később, október 1-jén az Indexnek nyilatkozott egy lány, akivel még 2013-ban, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának gólyatáborában történt erőszak, ami jogi következmények nélkül maradt. Az egyetem vizsgálatot indított, a fegyelmi bizottság a történtek miatt novemberben két hallgatót kizárt, egyet fél évre eltiltott tanulmányai folytatásától. Tavaly november 23-án a Kaposvári Törvényszék nem jogerősen kilenc év börtönre súlyosbította a fonyódligeti erőszakoló, K. Szilárd büntetését.
Az ügyben azért nem született jogerős ítélet, mert másodfokon a Kaposvári Törvényszék az első fokon eljáró Fonyódi Járásbíróság korábbi, hét és fél év börtönt kiszabó döntéséhez képest a férfit nemcsak szexuális erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek, hanem személyes adattal visszaélés vétségében is. Idén júniusban a Pécsi Ítélőtábla harmadfokon már jogerősen is kilenc év börtönre ítélte a fotóst.