- Mi történik a magyarokkal Rióban? Ezt már nem lehet nem észrevenni...

Egyszerűen már nem tudok elmenni a magyar olimpiai csapat körül kialakult helyzet mellett. Valami nekem ebben az egészben nagyon bűzlik és egyre jobban felmereng bennem a 86'-os mexikói világbajnokság előtti, közbeni és utáni állapotok. Csak néhány eset: Ifj. Knézy fogja és a 4x100-as férfi gyorsváltó közben felsorolja az első, a második, a harmadik magyar úszót, de Holoda Péter nevét egyszerűen az istenért nem hajlandó megemlíteni. Inkább az utolsó körben felmondja más nemzetek úszóinak a nevét. Cseh Laci, Gyurta Dani és a többség magyar úszó képtelen kihozni magából a teljesítményt, mindkét Verrasztó testvér visszalépett az Olimpiától és már hazafele tartanak, Szilágyi Liliána az úszása után lenyilatkozza, hogy "mindenki tehet egy szívességet". Valami nagyon nem stimmel, az egész egy morbid alternatív valóságnak tűnik számomra. (...) Valójában az érmek hosszútávon károsítják a magyar olimpiai sportot, ugyanis amíg Hosszú Katinka, Szász Emese vagy Szilágyi Áron szállítja az aranyat, addig csak nagyon kevesen akarják észrevenni a jeleket. (...) Ráadásul az olimpiai közvetítések színvonala sem képes megütni az Olimpia szellemiségét. (...) Ugyanis már a szellemiséggel is gond van, amikor Knézy két naponta magyarázkodik, hogy miért ignorálta a menekült úszónőt, miért nem vett tudomást verseny közben a magyar Holoda Péterről és így tovább. Arról a Holoda Péterről, akiről az imént olvastam, hogy apja szemben áll a regnáló hatalommal.