Az Index megrendelésére a Závecz Research végzett telefonos közvélemény-kutatást a kérdésről, a válaszok pedig azt valószínűsítik, hogy akár érvényes is lehet a szavazás - ehhez a választásra jogosultak legalább felének kellene elmennie. A július utolsó hetében végzett kutatás adatai szerint 54 százalék részt akar venni a népszavazáson. További 23 százalék azt mondja, még nem döntötte el, hogy részt vesz-e, míg 19 százalék nem akar elmenni. Azok között, akik elmennének, döntő fölényük van a nemmel szavazóknak: a felmérés eredményei szerint ők tízszer annyian vannak, mint akik igennel szavaznának az "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" kérdésre.
A Fidesz és a Jobbik választói messze a legeltökéltebbek, és a két jobboldali párt tábora a népszavazási kérdést illetően szinte ugyanúgy viselkedik. Azoknak, akik egy most vasárnapi parlamenti választáson a Fideszre szavaznának, 63 százaléka a kvótanépszavazáson is a párt elképzelései szerint járna el: elmenne, és a nemet ikszelné be. A jobbikosoknál 62 százalék tenne ugyanígy, és a passzívok aránya is ebben a két táborban a legkisebb. A többi ellenzéki párt tábora nagyon megosztott; ez alól csak a DK kivétel, az ő szavazóik követik Gyurcsány Ferenc volt kormányfő bojkottfelhívását, és 69-81 százalékban (attól függően, hogy azokat, akik még nem döntötték el, hogy elmenjenek-e, hova számoljuk) elutasítják a népszavazáson való részvételt. Az MSZP szavazóközönsége ezzel szemben teljesen megosztott. Bár az ő pártjuk is a távolmaradás mellett van, a választóikra ez a felhívás csak mérsékelten hat. A közvélemény-kutatás szerint a szocialista szimpatizánsok 29 százaléka gondolja most úgy, hogy nem megy el a népszavazásra, 37 százalék pedig még nem tudja, hogy elmenjen-e. A bizonytalanságot jelzi, hogy azoknak az MSZP-seknek, akik részt vennének a voksoláson, a többsége még nem tudja, hogyan szavazzon. A nempárti szocialisták azonban egyelőre több mint kétszer annyian vannak, mint az igenesek.
Mindezzel szemben arra a kérdésre, hogy "Ha most vasárnap Magyarországon népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon-e, akkor hogyan szavazna?", elég egyértelmű EU-párti többség formálódott. Csak 17 százalék szeretne kilépni, míg a válaszolók 68 százaléka az EU-s tagságot támogatná. A maradék azt mondja, nem menne el egy EU-s tagságról való népszavazásra, vagy nincs válasza a kérdésre. Az október 2-re kiírt népszavazási kérdés "kötelező betelepítés" fordulata az EU-s kvótákra vonatkozik. A referendumnak elvileg nincs hatása arra, hogy érvényesítik-e a tavaly szeptemberben elfogadott, de több tagállam, köztük Magyarország által is ellenzett, kétséges jövőjű egyszeri menekültelosztási kvótákat, melyek alapján 1294 ember jutna Magyarországra. Orbán Viktor és kormánya szerint azonban az általuk favorizált népszavazási eredmény felülírhatná az esetleges jövőbeni újabb kvótákat is. Bár vitatott, hogy egy tagállamnak van-e erre egyáltalán elvi lehetősége, a népszavazásnak amúgy sem annyira jogi relevanciája van: inkább szimbolikus ügy és nyomásgyakorlási eszköz, amivel a kormány azt szeretné jelezni, hogy maga mögött tudja a magyar társadalom támogatását.