Az EDF korábban a visszalépést fontolgatta finanszírozási gondok miatt, bár a francia és a brit kormány is szívügyének tekintette a projektet. David Cameron, a korábbi brit kormányfő idejében a londoni kormány vállalta, hogy a termelt áram árának garantálásával segíti a projektet, ez mintegy 30 milliárd fontnyi szubvenciót jelenthet az EDF cégnek és egy kínai beruházónak.
Az EDF egyik igazgatósági tagja lemondott a voksolás előtt, így tiltakozva a kockázatosnak ítélt projekt ellen. Az utolsó pillanatban pedig az EDF vezetője, Vincent de Rivaz mára tervezett brit útját is lemondták, mivel az üzeti ügyekben illetékes új brit miniszter, Greg Clark úgy nyilatkozott, csak ősszel hoznak végső döntést, miután „gondosan mérlegelik”, támogassák-e az építkezést. Korábban brit részről üdvözölték, hogy a francia cég a brit EU-népszavazás után sem állt el a tervezettől, a The Guardian úgy fogalmazott, hogy ezt a brit gazdaság melletti „bizalmi szavazásként” értékelik.
A tervek szerint Hinkley Pointnál, a meglévő atomerőmű létesítményei mellé két újabb reaktor épül. Eredetileg a reaktoroknak már 2017-ben meg kellett volna kezdeni az áramtermelést, de a mostani becslések szerint legfeljebb 2025-re fejeződhet be a két 1600 megawattos reaktor felépítése, amelyek elkészültük után a brit energiaszükséglet mintegy 7 százalékát biztosítja majd. A Hinkley Point C-nél az építkezés 2500 embernek teremt munkahelyet. A két reaktor megépítésének költsége 18 milliárd fontot tesz ki, ennek harmadát Kína állná. Az építkezés ellen tiltakoznak a környezetvédelmi szervezetek.