Ismételten a síita közösségre sújtott le a szunnita terrorcsoport. A gyalogosan érkező öngyilkos merénylő ezúttal Bagdad Kadimija elnevezésű síita kerületének bejáratánál egy biztonsági ellenőrzőpontnál hozta működésbe a testére szerelt robbanóövet.
Noha az Iszlám Állam a merényletet vállaló közleményében leszögezte, hogy a hadsereg és a kormánycsapatokat a terrorellenes harcban támogató fegyveres (ugyancsak síita) milíciák voltak a célpont, számos civil is életét vesztette, hiszen a reggeli órákban sokan várakoztak az ellenőrzőpontnál.
Az ENSZ Iraki Segítségnyújtási Missziójának (UNAMI) adatai szerint csak júniusban 662 iraki halt meg terrorcselekményekben. Júliusban pedig már ez volt a harmadik nagy merénylet. A már említett, 300 áldozatot követelő bagdadi robbantás után öt nappal a fővárostól mintegy 70 km-re fekvő Baladban, a síita mauzóleumnál követtek el terrorcselekményt, amelyben negyvenen vesztették életüket.
A mindennapossá vált merényletek már komoly politikai válságot okoztak az Iszlám Állam elleni háború elhúzódása miatt amúgy is nehéz napokat élő Irakban. A többségében síiták által lakott országban kiújultak a szektariánus ellentétek, a szunnita kisebbség sok esetben inkább eltűri az ugyancsak szunnita terrorcsoport uralmát, mintsem a bagdadi síita kormányzatét. De az utóbbi időben, a biztonsági helyzet lenullázódása miatt a síita lakosság is egyre elégedetlenebb a kormányzattal.
A bagdadi merénylet után a fővárosi lakosság kifütyülte a helyszínre érkező Haider al-Abadi kormányfőt, aki maga is a környéken nőtt fel és kormányát teszik felelőssé a kialakult helyzetért. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az egyik legbefolyásosabb síita hitszónok, Muktada asz-Szadr, aki mögött nemcsak tömegek, hanem fegyveres milícia is áll, hónapok óta követeli a kormányátalakítást és a reformokat, a kormányt téve felelőssé az életszínvonal és a biztonsági helyzet romlásért egyaránt.
A Szadr-hívők tavasszal egyszer már szigorúan őrzött bagdadi úgynevezett zöld zónába is betörtek és a parlamentet is megpróbálták elfoglalni, a ramadán elteltével pedig Szadr kilátásba helyezte az újabb tiltakozásokat.
Múlt hét végén tett egy próbálkozást a miniszterelnök, amikor hat miniszterét cserélte, köztük volt a belügyi tárca vezetője is. Al-Abadi ugyanis még tavaly nyáron ígéretet tett egy szakértői kormány felállítására, az Iszlám Állam ellen harcoló nyugati koalíció országai, elsősorban az Egyesült Államok is többször sürgették a síita kormányfőt, hogy nyisson a szunnita kisebbség felé, ellenkező esetben nem teremthető meg a terrorszervezet legyőzéséhez szükséges nemzeti egység.
