David Gibson, a Campbridge-i Egyetem régésze a BBC News-nak elmondta: az építkezéshez használt tölgyfa vizsgálata szerint nem sokkal az építés után már el is pusztulhatott a település, a régészeti lelőhely azonban mégis "kitűnő részletességgel" nyújt betekintést a bronzkori mindennapokba. A 10 hónapig tartó ásatás szövetkészítés, változatos - vaddisznó, szarvas és bárányhúst, édesvízi halakat, valamint kásaféléket, tönkölybúzát és árpát felölelő - étrend és kiterjedt kereskedelmi hálózat nyomait tárta fel.
A kelet-angliai Cambridge grófságban lévő Must Farmon feltárt falut a Vezúv kitörése által elpusztított Pompejihez hasonlóan jó állapotban maradt fenn, köszönhetően annak, hogy a tűzvészt követően a közeli folyóba hulló fagerendákat az üledék megőrizte a jelenkor számára. A régészek a lelőhelyen legalább öt kör alakú házat találtak, amelyeket a mocsaras Fens-vidék lakói cölöpökre emeltek.
A házak jól felszereltek voltak különféle háztartási eszközökkel, különböző méretű edényekkel, fából készült vödrökkel és tálakkal, gabonaőrléshez használt kőszerszámokkal, fémeszközökkel, fegyverekkel, szövéshez szükséges eszközökkel és üveggyöngyökkel.
Az üveggyöngyök a kutatók szerint a Földközi-tenger térségéből vagy a Közel-Keletről származhattak, míg a lelőhelyen talált szövetanyagok egy része az eddig feltárt európai bronzkori textilleletek legszebbjei közé tartozik. Az itt élő emberek saját maguk készítették ezeket a magas minőségű szöveteket, köztük lenvásznat is. Néhány szőttest olyan vékony szálakból készítették, mint a vastagabb szálú emberi haj átmérője.
A munkálatokat finanszírozó Historic England örökségvédelmi szervezet vezetője, Duncan Wilson szerint a leletek átformálják a bronzkori Nagy-Britanniáról szóló tudásunkat.
,,Most már tudjuk, hogy egy kisméretű, de gazdag bronzkori közösség mit evett, hogyan alakította ki otthonait, és miként kereskedett" - fogalmazott a szakember.