Csák Gergely arról beszélt, hogy a Városliget védelme nem kis helyi ügy, hanem az egész országot foglalkoztatja. Kiemelte, örülnek a vitanapnak, de annak nem, hogy a Fideszből és a KDNP-ből csak egy-egy képviselő volt jelen a teremben. "Hibás lépés" a múzeumokat elvinni a budai Várból és helyükre a kormányt költöztetni, ez ellentétes azzal, amit Budapest és az ország szeretne - fogalmazott.
A Liget-projekt és Orbán Viktor miniszterelnök beköltözése a budai Várba összesen 500 milliárd forintba kerül, ami átszámítva minden magyar családnak 200 ezer forintos kiadást jelentene - mondta. Hozzátette, szeretnének új múzeumokat, csak nem a Városligetben. Olcsóbb lenne épületeket felújítani - vannak is tervek erre -, de a Fideszben ezzel nem foglalkoznak - jegyezte meg. Azt hangoztatta, nem a politikai szándék vezérli a szervezetet, csupán aggódnak a természetért és a kultúráért.
Közölte: szeptemberben szeretnének tömegtüntetést szervezni a Városliget védelmében.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Fidesz-bojkott a Házban
Kósa Lajos frakcióvezető már korábban bejelentette: csupán egy képviselőjük vesz majd részt a rendkívüli ülésen. Az ígéretet betartották, így az elnöklő Latorcai János határozatképtelenség miatt berekesztette az ülést, tehát napirendre sem kerülhetett a városligeti beruházást lehetővé tevő Liget-törvény megsemmisítéséről szóló javaslat.
A rendkívüli ülést egyébként Szabó Tímea, a PM társelnöke, független országgyűlési képviselő kezdeményezte és azt MSZP-s, jobbikos, LMP-s és független képviselők is támogatták.
Napirend előtt
Néhány képviselő még elmondhatta véleményét.
LMP: vonják vissza a Liget-törvényt!
Sallai R. Benedek, az LMP képviselője "fanyűvőnek" nevezte a kormány magatartását, amely nem tiszteli a zöldfelületeket. A képviselő szerint a Liget-projeket sem polgári, sem nemzeti, sem keresztény értékek nem indokolják, de gazdasági érdeket sem szolgál, nem eredményez érdemi gazdasági növekedést, nem szolgálja sem a kulturális turizmus, sem a budapestiek érdekeit. Az LMP képviselője arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a Liget-törvényt, gondolja újra a koncepciókat és vegye le a projektet a kiemelt beruházások sorából.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy vélte: a rendkívüli parlamenti ülés is azt bizonyítja, hogy a Liget-ügy már nem a Ligetről és nem a fákról szól, hanem politikai mezőbe került, ezzel próbálnak egyesek politikai ismertséget szerezni, vagy visszakerülni a politika fő sodrába. Az államtitkár szerint az LMP-t is "dac politikai alapállás" jellemzi, mindent ellenez, ami változás. Hangsúlyozta: a projekt eredményeképpen 60-ról 65 százalékra nő a zöldfelületetek aránya a Városligetben, amely azért különleges park, mert a kezdetektől van jelen benne egyszerre a zöldfelület és a kulturális funkció.
MSZP: a kormány visszaél hatalmával
Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő szerint a Városliget beépítését ebben a formában a budapestiek háromnegyede nem támogatja. Felhívta a figyelmet arra, hogy múzeumi negyed építkezései teljesen átalakítják majd a talajvíz irányait, így ez a környező területek lakóházainak megroggyanásához vezethet. Hozzátette: a jelenlegi rombolás is közveszélyes, "össze-vissza hull az azbeszt".
Szerinte ugyanakkor a Liget-projekt nem egyszeri ügy, hanem egy működési modell: egy gyenge fővárosi vezetés és egy még gyengébb, de annál erőszakos kormány magatartásának modellje. "Önök a kopasz-kormány uralkodóinak tekintik magukat, akik ha már más eszköz nincs erőemberekkel érik el céljukat" - mondta a képviselő, aki szerint nem normális, hogy "ki tudja milyen alkalmazásban álló kopaszok" rendőröket utasítanak és tüntetőket vernek. Mi lesz a következő lépés, legközelebb a hadsereget vagy a Terrorelhárítási Központot vetik be, hogy megtartsák hatalmukat? - tette fel a kérdést.
Úgy vélte: ezek a módszerek a féldiktatúrákat és a magyar pártállami időket idézik, holott a Fidesz alapítói biztosan tudják milyen érzés, amikor a hatalom lehallgatja őket és névtelen erőembereket küld rájuk. "Ez maga a kopasz-kormányzás" - jelentette ki. Hangsúlyozta: a kormány visszaél a hatalommal, a kormányzás nem szól másról, mint "pár pénzes projekt ellopásáról". Szerinte a városligeti agresszió megjelenése azt jelzi, hogy a kormány fél a hatalom elvesztésétől, és attól, hogy a "vezetőszár és a bilincs a fideszes képviselőket is a utoléri".
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára Kunhalmi Ágnest arra szólította fel, hogy elsősorban az ország valós jövőképével foglalkozzon. Az államtitkár a migrációt nevezte az ország előtt álló egyik legjelentősebb problémának és hangsúlyozta, hogy a bevándorlás kérdése Magyarországon és Európában terrorveszélyt is magában hordoz.
KDNP: nincs környezetvédelmi probléma Liget-projektben
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője úgy vélte: a Liget egyes részei jelenleg egy "gigantikus romkocsmához" hasonlítanak, ezért rendbe kell tenni a területet úgy, hogy az emberi kultúra teljesítménye és a zöldfelület is meglegyen. A képviselő a természet és a kulturális értékek harmóniáját hangsúlyozta és a milleniumi építkezésekhez hasonlította a Liget-beruházást, amelyben szerinte nincs környezetvédelmi probléma.
A PM szeretne újabb rendkívüli ülést összehívni
A Párbeszéd Magyarországért társelnöke újra benyújtja módosító javaslatát, annak érdekében, hogy semmisítsék meg a Liget-törvényt. Szabó Tímea a nyár végére, ősz elejére szeretne újabb rendkívüli parlamenti ülést összehívatni az ügyben. A politikus úgy fogalmazott: "úgy látszik, a fideszeseknek fontosabb a saját nyaralásuk és egyéb összejövetelek, amelyeken részt akarnak venni, mint a magyar emberek akarata".
Szabó Tímea arra is kitért, hogy ha a kormánypárti képviselők előre tudták, hogy nem tudnak részt venni az ülésen, akkor Kövér László házelnök kijelölhetett volna egy másik napot is.
Kósa: komolytalan blöff volt az Országgyűlés összehívása
MTI Fotó: Kovács Tamás
Maga a kezdeményező sem jelent meg, ahogyan a kezdeményezést aláírók egy része sem - mondta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. A politikus úgy nyilatkozott, hogy ha határozatképes is lett volna az Országgyűlés, akkor sem lehetett volna lefolytatni a vitát, mert ahhoz az előterjesztőnek jelen kellett volna lennie. Mindezzel bebizonyosodott, hogy a parlament összehívása a Liget-projekt kapcsán mindössze "műbalhé" volt, hogy az ellenzék szerepelhessen "a nyári uborkaszezonban" - vélekedett.
A frakcióvezető emlékeztetett: a házszabály előírásai szerint ha valaki az Országgyűlés összehívását kezdeményezi, előtte a házbizottságot össze kell hívni, hogy egyeztessenek a napirendről, de a testület múlt heti ülésén egyetlen ellenzéki képviselő sem volt jelen, csak Schiffer András (LMP). Így már a múlt héten világossá vált, hogy komolytalan a kezdeményezés, és maguk a kezdeményezők sem tartják fontosnak, hogy érveljenek ügyük mellett - mondta.
Kósa Lajos szerint ebben az esetben is ugyanaz figyelhető meg, mint a korábbi nagy budapesti fejlesztések - például a Várkert Bazár vagy a Kossuth tér - esetében, hiszen azok ellen is akciókat szerveztek, majd amikor elkészültek, mindenki elégedett volt. Hozzátette: a Liget-törvényről már volt vita a parlamentben.
FOTÓ: Népszava
Észbontó előzmények:
MTI Fotó: Marjai János
1. Bontás szakértelem nélkül
A jogszabályban rögzített biztonsági intézkedések betartása nélkül bonthatták le azt az épületet, amely a ligetvédők tapasztalatai szerint jelentős mennyiségű azbesztet tartalmazott. Az aktivisták már korábban figyelmeztettek a mérgező anyag jelenlétére, de hiába.
Már a bontási terv készítésekor meg kell győződni róla, hogy van-e azbeszt az épületben, és ha igen, a tényt a bontási műszaki leírásnak is tartalmaznia kell. Egy miniszteri rendelet előírásai alapján mentesítési tervet kell készíteni, és bejelentést tenni a környezetvédelmi hatóságnak (ez esetben az V. kerületi kormányhivatalnak). Mindez -úgy tűnik- a ligetbontókat nem érdekli.
2. Blöff: óriásfákat ültetnek át
A tiltakozók győztek, egyetlen egészséges fát sem vágnak ki a jövőben a Liget Budapest projekt építkezései miatt a Városliget területén, az érintett fákat át fogják ültetni - mondta a Városliget Zrt. műszaki igazgatója. A Ligetvédők szerint ez csak blöff, aminek "nyilvánvalóan kommunikációs szerepe van".
Az átültetés ötletét értelmetlennek tartják, hiszen az építkezések és közmű fektetés nem teszik majd lehetővé a folyamatos gondozásukat, öntözésüket, kímélésüket. De ha mégis megkísérlik, egy ilyen művelet a nyár közepén biztos, hogy a fák pusztulását vonná maga után. Ezzel kapcsolatban Megyeri Szabolcs kertész a Klubrádiónak úgy nyilatkozott: átültetés előtt a fákat el kell kezdeni öntözni, tápanyagozni, felkészíteni a lombkoronájukat. Ez az időszak egy évig is eltarthat a konkrét átültetés előtt. Aggódik amiatt is, hogy a Magyar Zene Háza tervezett építkezése közben a százéves platánok gyökereit akár félbe is vághatják, ami a fák biztos halálát jelentené.