A rendkívüli ülést Szabó Tímea, a PM társelnöke, független országgyűlési képviselő kezdeményezte és azt MSZP-s, jobbikos, LMP-s és független képviselők is támogatták. Szabó Tímea napirendként a 2013-ban elfogadott Liget-törvény visszavonását javasolta.
A napirend előtti felszólalások után azonban az elnöklő Latorcai János berekesztette az ülést, mivel a Ház nem volt határozatképes. Ehhez az országgyűlési képviselők több mint felének jelenlétére lett volna szükség.
Napirend előtt
LMP: vonják vissza a Liget-törvényt!
Sallai R. Benedek, az LMP képviselője napirend előtti felszólalásában "fanyűvőnek" nevezte a kormány magatartását, amely nem tiszteli a zöldfelületeket. A képviselő szerint a Liget-projeket sem polgári, sem nemzeti, sem keresztény értékek nem indokolják, de gazdasági érdeket sem szolgál, nem eredményez érdemi gazdasági növekedést, nem szolgálja sem a kulturális turizmus, sem a budapestiek érdekeit. Az LMP képviselője arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a Liget-törvényt, gondolja újra a koncepciókat és vegye le a projektet a kiemelt beruházások sorából.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy vélte: a rendkívüli parlamenti ülés is azt bizonyítja, hogy a Liget-ügy már nem a Ligetről és nem a fákról szól, hanem politikai mezőbe került, ezzel próbálnak egyesek politikai ismertséget szerezni, vagy visszakerülni a politika fő sodrába. Megjegyezte: ülést kezdeményező PM-es Szabó Tímea, nem is jelent meg a teremben. Szerinte a Liget a "főállású tiltakozók" gyűjtőhelyévé vált, a "ligetfoglalók" részéről pár száz fő védi a lepusztultságot és az igénytelenséget, a híradások szerint agresszív fellépéssel. Az államtitkár szerint az LMP-t is "dac politikai alapállás" jellemzi, mindent ellenez, ami változás. Hangsúlyozta: a projekt eredményeképpen 60-ról 65 százalékra nő a zöldfelületetek aránya a Városligetben, amely azért különleges park, mert a kezdetektől van jelen benne egyszerre a zöldfelület és a kulturális funkció.
MSZP: a kormány visszaél hatalmával
Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő szerint a Városliget beépítését ebben a formában a budapestiek háromnegyede nem támogatja. Felhívta a figyelmet arra, hogy múzeumi negyed építkezései teljesen átalakítják majd a talajvíz irányait, így ez a környező területek lakóházainak megroggyanásához vezethet. Hozzátette: a jelenlegi rombolás is közveszélyes, "össze-vissza hull az azbeszt".
Szerinte ugyanakkor a Liget-projekt nem egyszeri ügy, hanem egy működési modell: egy gyenge fővárosi vezetés és egy még gyengébb, de annál erőszakos kormány magatartásának modellje. "Önök a kopasz-kormány uralkodóinak tekintik magukat, akik ha már más eszköz nincs erőemberekkel érik el céljukat" - mondta a képviselő, aki szerint nem normális, hogy "ki tudja milyen alkalmazásban álló kopaszok" rendőröket utasítanak és tüntetőket vernek. Mi lesz a következő lépés, legközelebb a hadsereget vagy a Terrorelhárítási Központot vetik be, hogy megtartsák hatalmukat? - tette fel a kérdést.
Úgy vélte: ezek a módszerek a féldiktatúrákat és a magyar pártállami időket idézik, holott a Fidesz alapítói biztosan tudják milyen érzés, amikor a hatalom lehallgatja őket és névtelen erőembereket küld rájuk. "Ez maga a kopasz-kormányzás" - jelentette ki. Hangsúlyozta: a kormány visszaél a hatalommal, a kormányzás nem szól másról, mint "pár pénzes projekt ellopásáról". Szerinte a városligeti agresszió megjelenése azt jelzi, hogy a kormány fél a hatalom elvesztésétől, és attól, hogy a "vezetőszár és a bilincs a fideszes képviselőket is a utoléri".
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára Kunhalmi Ágnest arra szólította fel, hogy elsősorban az ország valós jövőképével foglalkozzon. Az államtitkár a migrációt nevezte az ország előtt álló egyik legjelentősebb problémának és hangsúlyozta, hogy a bevándorlás kérdése Magyarországon és Európában terrorveszélyt is magában hordoz. Tuzson Bence együttérzését fejezte ki az utóbbi időben történt terrorcselekmények áldozatai hozzátartozóinak, és fontosnak nevezte, hogy megvédjék a magyar emberek mindennapi biztonságát.
Az államtitkár a szocialista kormányzás és a mostani kormány időszakát összehasonlítva kijelentette: Magyarországnak egyre jobb a teljesítménye, a rekordalacsony a munkanélküliség, vizitdíj helyett béremelési programot valósítanak meg az egészségügyben.
KDNP: nincs környezetvédelmi probléma Liget-projektben
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője úgy vélte: a Liget egyes részei jelenleg egy "gigantikus romkocsmához" hasonlítanak, ezért rendbe kell tenni a területet úgy, hogy az emberi kultúra teljesítménye és a zöldfelület is meglegyen. A képviselő a természet és a kulturális értékek harmóniáját hangsúlyozta és a milleniumi építkezésekhez hasonlította a Liget-beruházást, amelyben szerinte nincs környezetvédelmi probléma.
Nagy István, a földművelésügyi minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy környezetvédelemre 2014-ben 724 milliárd forintot költöttek, a következő uniós ciklus végéig, 2020-ig pedig 3540 milliárd fordítható az ágazat fejlesztésére.
A PM szeretne újabb rendkívüli ülést összehívni
A Párbeszéd Magyarországért társelnöke újra benyújtja módosító javaslatát, annak érdekében, hogy semmisítsék meg a Liget-törvényt. Szabó Tímea a nyár végére, ősz elejére szeretne újabb rendkívüli parlamenti ülést összehívatni az ügyben.
A független képviselő azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy határozatképtelenség miatt berekesztették az Országgyűlés szerdára összehívott rendkívüli ülését, így nem került napirendre a városligeti beruházást lehetővé tevő Liget-törvény megsemmisítéséről szóló javaslat. A politikus úgy fogalmazott: "úgy látszik, a fideszeseknek fontosabb a saját nyaralásuk és egyéb összejövetelek, amelyeken részt akarnak venni, mint a magyar emberek akarata". Szabó Tímea arra is kitért, hogy ha a kormánypárti képviselők előre tudták, hogy nem tudnak részt venni az ülésen, akkor Kövér László házelnök kijelölhetett volna egy másik napot is.
A politikus hangsúlyozta álláspontját, hogy a Városligetben komoly veszélyeket okoz a bontás, mert rákkeltő azbesztdarabok "vannak szétszórva", azbesztpor száll a levegőben és a Városligeti tó vize "is mérgezett". Hangsúlyozta, hogy az építési törmeléket a rendkívüli veszély ellenére még kedden is nyitott teherautókkal szállították. A képviselő ezért közérdekű adatigénylést nyújtott be, hogy megtudja, hova szállítják az azbesztet a területről.
Kósa: komolytalan blöff volt az Országgyűlés összehívása
Komolytalan blöff volt az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívása, hiszen maga a kezdeményező sem jelent meg, ahogyan a kezdeményezést aláírók egy része sem - mondta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerdai sajtótájékoztatóján.
A politikus az Országgyűlés ülését követően - amelyet határozatképtelenség miatt berekesztettek - úgy nyilatkozott, hogy ha határozatképes is lett volna az Országgyűlés, akkor sem lehetett volna lefolytatni a vitát, mert ahhoz az előterjesztőnek jelen kellett volna lennie. Mindezzel bebizonyosodott, hogy a parlament összehívása a Liget-projekt kapcsán mindössze "műbalhé" volt, hogy az ellenzék szerepelhessen "a nyári uborkaszezonban" - vélekedett.
A frakcióvezető emlékeztetett: a házszabály előírásai szerint ha valaki az Országgyűlés összehívását kezdeményezi, előtte a házbizottságot össze kell hívni, hogy egyeztessenek a napirendről, de a testület múlt heti ülésén egyetlen ellenzéki képviselő sem volt jelen, csak Schiffer András (LMP). Így már a múlt héten világossá vált, hogy komolytalan a kezdeményezés, és maguk a kezdeményezők sem tartják fontosnak, hogy érveljenek ügyük mellett - mondta.
Kósa Lajos szerint ebben az esetben is ugyanaz figyelhető meg, mint a korábbi nagy budapesti fejlesztések - például a Várkert Bazár vagy a Kossuth tér - esetében, hiszen azok ellen is akciókat szerveztek, majd amikor elkészültek, mindenki elégedett volt. Hozzátette: a Liget-törvényről már volt vita a parlamentben.
Ligetvédők: a Fidesz nem hallja meg az ország óhaját
Csák Gergely, a Ligetvédők szóvivője szerint a Fidesz nem hallja meg az ország óhaját, hogy ne legyen beton a Városligetben. A civil szerveződés képviselője szerdán a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatót.
Csák Gergely arról beszélt, hogy a Városliget védelme nem kis helyi ügy, hanem az egész országot foglalkoztatja.
Kiemelte, örülnek a vitanapnak, de annak nem, hogy a Fideszből és a KDNP-ből csak egy-egy képviselő volt jelen a teremben. "Hibás lépés" a múzeumokat elvinni a budai Várból és helyükre a kormányt költöztetni, ez ellentétes azzal, amit Budapest és az ország szeretne - fogalmazott.
A Liget-projekt és Orbán Viktor miniszterelnök beköltözése a budai Várba összesen 500 milliárd forintba kerül, ami átszámítva minden magyar családnak 200 ezer forintos kiadást jelentene - mondta. Hozzátette, szeretnének új múzeumokat, csak nem a Városligetben. Olcsóbb lenne épületeket felújítani - vannak is tervek erre -, de a Fideszben ezzel nem foglalkoznak - jegyezte meg. Azt hangoztatta, nem a politikai szándék vezérli a szervezetet, csupán aggódnak a természetért és a kultúráért.