A versenyhivatal 2014 végén piaci jelzés és nyilvános információk alapján "észlelte", hogy az országos televíziós reklámpiac meghatározó szereplőjének számító M-RTL 2015-től csomagban tervezi értékesíteni a hirdetőknek az RTL Klub és az RTL3 (Cool, Film+, RTL II) csatornáit, mindemellett részesedésvállalások elfogadásához köti a kedvezőbb hirdetői pozíciót, ami alkalmas lehet arra, hogy "visszaélve erőfölényével" torzítsa a versenyt az országos televíziós reklámpiacon. Részben hasonló aggályok fogalmazódtak meg korábban, a Magyar RTL Televízió Zrt. és az IKO Televisions Kft. összefonódása kapcsán lefolytatott eljárásban, ezért a versenyhivatal 2011. december 19-én kelt határozatában – az érintett csatornák reklámidejének elkülönült értékesítésére vonatkozó – kötelezettségvállalás mellett engedélyezte az M-RTL irányításszerzését az IKO Televisions Kft. felett, amire 2013 végéig adott határidőt.
Mint a GVH közleménye írja: a 2014-es üzleti év lezárása után a versenyhivatal már nyomon tudta követni, hogy az M-RTL eleget tett-e a felszólításnak, amit egy 2015. június 15-én indított eljárás volt hivatott elbírálni. Az eldöntendő kérdés tehát az volt: megáll-e, hogy az M-RTL visszaélt gazdasági erőfölényével. Időközben azonban átrendeződött a hirdetési piac, írja most a GVH, főként mert az atmedia Kft. portfóliója 2016-ra jelentősen kibővült. Ezért az M-RTL feltételezett erőfölénye nem volt megállapítható, a GVH 2016 júniusában megszüntette az eljárást.
A GVH vizsgálata azután indult, hogy az RTL hevesen tiltakozni kezdett a kormány reklámtörvény-terve ellen, amely hatalmas adót rótt volna ki a csatornára. A médiaadó terve ekkor lekerült a napirendről, viszont megkezdődött a kormányzati terjeszkedés a médiában, amely hatalmas mennyiségű kormányzati reklámot kapott. A Magyar RTL feltételezett erőfölénye tehát azért nem volt megállapítható, mert az atmedia Kft. portliója jelentősen kibővült. Annyira, hogy a cég honlapján háromtucatnyi tévécsatornát számoltunk össze, valamennyin az atmedia értékesít reklámokat. A cég részesedése a piacon 49,5 százalékos, míg a magyar RTL-t ellátó R-Time-é 33,7 százalék, így aztán valóban nehéz volna erőfölényről beszélni.
Az atmedia 49,5 százaléka film-, zenei, gyerek, dokumentum és sportadókat takar, az államosított köztévé csatornáitól a TV2-ig, amelynek megvásárlását 2015 őszén jelentette be Andy Vajna. A GVH így értelemszerűen nem tehetett mást, lezárta a magyar RTL elleni eljárást, ami okafogyottá vált, hiszen a kormánymédia hirdetési piaca hatalmas dagadt.
Az atmedia ügyvezetője igazgatója, Lukács Csaba a 24.hu-nak adott idén április elejei interjújában játszótéri pletykának nevezte azt a szóbeszédet, hogy Vajna vagy Habony Árpád megvenné a céget, és így átrendeződne annak tulajdonosi háttere. Elismerte, ugyanakkor hogy az MTVA és a TV2 reklámidejének megszerzésével a hirdetési piac kétpólusú lett, az atmedia portfóliója jelentősen nagyobb mint az R-Time-é. Az atmedia gazdasági kötődése a kormányhoz világos, politikai kötődése bizonyíthatatlan.
