Megint jönnek. Jönnek a kopasz verőlegények, kigyúrtan, konyhaszekrény méretben. Nem ám szemüveges, kákabélű, „polkorrekt”, kockásinges filoszok, pláne nem filozófusok, azok, mint tudjuk, a rendszer ellenségei. Férfiatlan népség, szemben a kopaszokkal. Ők rendet csinálnak, a hatalom rendjét. Kopaszrendet, ahol az izom az érv. A „Megjöttek a fehérvári huszárok” nótájára most azt illik bömbölni a kormányférfiaknak: „Megjöttek a kopaszfejű legények”.
Rájuk van szükség az igazán fontos ügyekben, mert már senkiben sem lehet bízni. A bírók összevissza ítélkeznek, nagy ritkán még az engedelmesre válogatott Alkotmánybíróság is megbotlik. A főügyész ugyan kezes, de gépezete egyre ügyetlenebb, a politikus-perekben lassan egyetlen vádiratuk sem áll meg. A rendőrség mindig is gyanús volt, nem olyan régen még külön rendelkezés mondta ki, hogy vannak ügyek, ahol a rendőr-tanú eleve hazugnak tekintendő, ha őt bántották, ha ő bántott, mindegy. Nincs más út: privatizálni kell az erőszakot is, mint a közvagyont, megbízható kezekbe adni.
Még el sem felejtettük a Választási Irodánál bevetett különítményt, már itt is van a Városliget ügye, ahol már másodjára vonul fel a kopaszhadsereg. Múlt héten a stílusosan „Bont-Tör Zrt” nevet viselő cég biztonsági emberei bontották-törték a szabadságjogok maradékát, most szerdán munkásnak álcázták őket, láthatósági mellényben, sisakkal. Nem véletlenül énekelte Bródy János a tüntetőknek a „Ne vágj ki minden fát...” után: „Ezek ugyanazok!”. A sisak praktikus darab: kellő erővel odacsapva egy Ligetvédő ujját is el lehet törni vele, ha rossz felé nyúlkál. Pláne visszaesőleg nyúlkál, mert Gulyás Márton egyszer már a Választási Irodánál is leszedte a cégtáblát az épp a kopaszok által meggyalázott intézmény faláról. Gulyás Márton ellenség, a Ligetvédők ellenségek, Nyakó istván is ellenség volt, gazdáik „fogd meg!” kiáltására tehát elkapják őket a kopaszok. Hol itt, hol ott tűnnek fel, van visszatérő törzsgárda is, olykor kapcsolatba hozható a Fradi Securityval, annyira, hogy már a szurkolók is tiltakoztak. A sportklubot véletlenül a Fidesz alelnöke irányítja.
Néhányan felismerni vélnek azonos arcokat. Ha így van, ha nem: a módszer mindenképpen ugyanaz. Vállalhatatlan és népszerűtlen ügyekben nehezen azonosítható magánhadseregek mögé bújni, a törvénytelenségtől sem visszariadva. Kopaszokat vetettek be már Kishantoson is, amikor az új földesurak kiszántatták a biogazdaság vetését. „Ilyet parasztember soha nem tesz”- háborgott rögtön Gőgös Zoltán. Igaza volt, nem is parasztember tette.
És emlékszünk még a hős férfiakra, akik pusztán önzetlen lelkesedésből védték a Fidesz-székházat az internetadó ellen tiltakozó fiatalokkal szemben? Köztük emberölésért 10 évet ült börtönviselt is akadt. Istenem, rablóból lesz a legjobb pandúr. Jó, hát ölt, megesik az ilyen, de az internetadóhoz, a Fideszhez és annak székházához legalább áhitatos szeretet fűzte. Ha a megtisztuláshoz és megbocsátáshoz ez sem elég, akkor semmi. A derék rendvédő többször fényképezkedett együtt a Választási Irodát megszálló csapat egyik vitézével. Más képeken mindketten a Fradi Security barátságos társaságában és viseletében feszítenek.
A videofelvételek szerint a rendőrök is érzik: a kopaszok a hatalom emberei, gazsulálni kell nekik. Nem szóltak rájuk, ha ordítoztak, buziztak, cigányoztak, az egyik felvételen a „biztonsági” főnök kiabálva, csendőrpertuban oktatta ki és taszigálta a szemlátomást megriadt rendőrt. Nincs mit csodálkozni: az ügyészség fél éve nem találja a Választási Iroda biztonsági kamerája előtt órákig mutatkozó, a sajtó és az ismerősök által a facebookon öt perc alatt beazonosított terrorlegényeket.
Nem történik itt más, mint hogy az államszerkezet és a gazdálkodás bevált módszereit most kiterjesztik az úgynevezett „rendfenntartás” világára is. Ott a közpénzből magánpénzt, itt a közrendből magánrendet, a közjogból magánjogot csinálnak. Mennyivel egyszerűbb a költségvetésért viselt állami felelősség alól kibújva, a pénzt ellenőrizhetetlen banki alapítványokba dugni. Mennyivel egyszerűbb a hivatalos erőszakszervezetekért viselt állami felelősség alól kibújva, a piszkos munkát verőlegényekkel elvégeztetni. A rendőrökre számon kérhető szabályok vonatkoznak, többségük tisztességre törekszik. A magánhadseregek zsoldosait ilyesmi nem igen köti. A vagyonőrök, biztonsági őrök munkáját szabályozó törvények még „békeidőben” készültek, ilyen helyzetekkel nem számoltak. A valóban profi, törvénytisztelő biztonsági cégek hüledeznek és aggódnak szakmájuk lejáratása miatt. De a hatalomnak most épp arra van szüksége, hogy kellően átláthatatlan legyen: kikhez is kapcsolódnak a kopaszok gárdái. Többnyire valamilyen cég alvállalkozóinak az alvállalkozói foglalkoztatják őket alkalmilag. Az offshore világ átláthatatlansága képeződik itt le a „rend” állítólagos területén: ahogy az offshore-nak is az az egyik vonzereje, hogy tulajdonosi viszonyai homályban maradnak, számos előnye van a rejtve maradt kapcsolatrendszerű „offshore” kopaszbrigádoknak is. A Ligetprojekt állami vezetője az akciók után pontosan fogalmazott: „Helyreállt a jogszerű állapot”. Persze. A kopaszkormány kopaszjogáé.
