Jogilag semmilyen érdemi eredménnyel nem bírhat a ma délután kezdődő uniós csúcs - állítják egybehangzóan brüsszeli forrásaink. A tagállamok vezetői kedd délután ötkor ülnek össze, majd munkavacsorán hallgatják meg David Cameron brit miniszterelnök beszámolóját a múlt csütörtöki, brit népszavazás eredményéről és következményeiről. Ezt megelőzően egy mindössze másfél órás megbeszélésbe sűrítik mindazt, ami eredetileg a csúcs napirendjén szerepelt; a migrációs válság kezelésének, illetve az EU-török paktum eddigi eredményeit érintő vitát, valamint a Juncker-csomag, azaz az Európai Stratégiai Beruházási Alap egyéves eredmény-beszámolóját.
Érdemi döntés ezekben az ügyekben most nem várható, hiszen a brit referendumnak rendelődik alá a 28-ak találkozója, amelyen Cameron továbbra is úgy képviseli Nagy-Britanniát, mint teljes jogú tagállami vezető. A helyzet pikantériája ugyanakkor, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerdára egy 27-es "minicsúcsot" is összehívott, amelyen értékelik Cameron beszámolóját a tagállamok vezetői, de amelyen Nagy-Britannia már nem vehet részt. Nem azért "zárják ki" ugyanakkor a britek vezetőjét e megbeszélésről, mert a szigetországot már nem tekinti tagjának a közösség. Ellenkezőleg: éppen azért, mert a közösség többi országainak közös álláspontot kell kialakítaniuk tagállamtársuk ügyében. Emiatt egyértelműen komoly vitákra kell számítani, hiszen nemcsak Magyarország esetében mondható el, hogy komoly következményekkel kell számoljon nemzeti szinten egy esetleges brit kilépéssel.
Diplomáciai forrásaink hangsúlyozzák: nem szabadna elsietni a "szakítást", hiszen jogilag (a szigetország és az EU relevanciájában) Nagy-Britannia egyelőre nem is akar kilépni. "Arra számítunk, hogy Cameron ismerteti a népszavazás végeredményét és a nagy-britanniai helyzetet (…), arra viszont nem, hogy megindítja a Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti mechanizmust" - mondta lapunknak egy diplomata, aki - miután emlékeztettük: az uniós intézmények és az európai parlamenti frakciók vezetői már pénteken a kiválási tárgyalások mihamarabbi megkezdésére szólították fel Nagy-Britanniát - elhamarkodott, és első sokkhatás alatt született reakcióknak nevezte az utóbbi napok történéseit. Sokan egyáltalán nem kívánnak álláspontot kialakítani addig, amíg a britek nem vallanak színt politikai terveikről. Csakhogy Cameron maga, péntek reggel azt mondta: októberben mond le posztjáról, csak ekkor választják meg utódját, aki majd a kilépési tárgyalásokat vezetheti. Mindez valóban azt sugallja: a britek októberig egyáltalán nem kívánják jelezni hivatalosan a kilépési szándékukat. Magyarán a brit belpolitikai helyzet rendeződése, vagy épp fokozódó feszültsége nagyban befolyásolja majd, valójában mit kell lépjen az EU: kilépési tárgyalások, vagy épp a Tusk-Cameron paktum gyakorlati megvalósítása következik majd.
Nem kívánta kommentálni lapunknak Brüsszelben futólag Navracsics Tibor, amit Kövér László róla mondott a hétvégén. A magyar uniós biztos nem kíván belpolitikai pingpongozásba keveredni, pedig a fideszes házelnök azt mondta: mélyen sajnálja, hogy "Navracsics Tibort a brüsszeli levegő ilyen gyorsan megfertőzte". Kövér szavai szerint miközben elfogadja és tiszteletben tartja, hogy az Európai Bizottság tagjai nem az őket delegáló államok, nemzetek érdekeit képviselik, hanem egyfajta összeurópai nézőpontot, nem tartja "egészségesnek", ha valaki ilyen rövid idő alatt elszakad a hazai realitásoktól. Az Országgyűlés elnöke úgy véli, lehet játszani a szavakkal, hogy nincsen kötelező kvóta, csak szankciókkal megerősített menekültszétosztás, amely nélkülözi az önkéntesség minimumát is, "de a lényeg a lényeg, hogy ez egy erőszakos brüsszeli politika, ami ellen Navracsics úrnak is fel kellene emelnie a szavát". Korábban a magyar biztos is felhívta a figyelmet: az Európai Bizottság Magyarországgal szemben nem folytat zsaroló tevékenységet, kötelező betelepítési kvóta nincs, csak a legális menedékkérőket oszthatják majd el, ezért a kormány népszavazást megelőlegező plakátkampánya nehezen értelmezhető Brüsszelben.
Persze sokan nem mernek optimisták lenni, s jogi értelemben is visszacsinálhatatlannak tartják a brit népszavazást. Ezzel együtt azok, akik ügydöntőnek, érvényesnek és végrehajtandónak találják a referendumot, rendre megemlítik: egy tagállam bármikor elállhat a kilépési tárgyalásoktól - még folyamatukban is, épp úgy, mint a csatlakozási procedúra során -, ráadásul egy kilépett ország bármikor ismét jelentkezhet az EU-ba. Mindez jól mutatja: a tagállami állam- és kormányfők ma olyan helyzetben ülnek össze, amikor „ezernyi forgatókönyv van a britek kilépésére és ki nem lépésére”.
„Nem lehet anélkül jóslásokban bocsátkozni arról, hogy mi az EU jövője, hogy ne értékelnénk a múltat és az okokat” - fogalmazott egy magas rangú diplomata, amikor arról kérdezték, milyen hatással lehet a brit kilépés az EU jelenlegi döntési mechanizmusait érintő, régóta tervezett reformra. Ráadásul nemcsak a távoli jövőt, hanem sokkal konkrétabb, akutabb problémákat is kezelni kell az esetleges brit kilépés függvényében. Amíg nem tudni, hány tagállammal kell számolni, nem lehet például költségvetést tervezni, sőt, a britek - mint jelentős befizető tagállam - komoly gondot okozhatnak a futó programokban is. Ha akarnak, egyelőre ugyanis nem történik semmi ilyesmi.
Abban a források egyetértenek: a Brexit egy nagyon erőteljes ébresztő volt a teljes EU-intézményrendszernek, s a tagállamoknak is le kell vonniuk a szükséges konzekvenciákat. Ugyanakkor Nagy-Britannia elszakadása egyelőre Brüsszel számára is utópisztikus. Ma és holnap tehát végleges, megmásíthatatlan döntés várhatóan nem születik, amikor pedig majd Cameron - vagy utódja - valóban jelzi a brit kilépési szándékot az Európai Tanácsnak, további, több éves párbeszéd kezdődik a kilépés mechanizmusáról.
Megírtuk: Nagy-Britanniában csütörtökön tartottak népszavazást arról, hogy a szigetország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A hivatalos adatok szerint a brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra.
BIRÓ MARIANNA, BRÜSSZEL