Ősszel, de legkésőbb év végére megszülethet a magyarországi drónszabályozás - tudta meg lapunk. A hivatalosan "pilóta nélküli légijárműveknek" nevezett gépek használatát egyértelműsítő törvényen már két és fél éve dolgozik a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A légügyi szabályok mellett más hatóságok - mint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság - előírásait is figyelembe kell venni, mert például a kamerás drónok súlyos személyiségi jogi, adatvédelmi kérdéseket is felvetnek. A jogszabály elkészültét követően műszaki notifikáció céljából el kell küldeni az Európai Bizottságnak, az eljárás minimális időigénye a minisztérium szerint három hónap. Vagyis a szabályozás leghamarabb jövő év elején léphet hatályba.
- 25 kilogrammnál kevesebbnek kell lennie a súlya
- 122 méteres magasságban, legfeljebb 161 km/h sebességgel repülhet
- Éjjel nem repülhet, feltéve ha van speciális világító berendezése
- Védtelen emberek feje felett nem repülhet
- Csak a repülőterek 8 kilométeres környékén kívül lehet őket használni
- A pilótákat a közlekedésbiztonsági hatóság is átvilágítja
A drónok használatának szabályozása országszerte változó, egységes szabályozás még nincs, ezért is megy nehézkesen a jogalkotás; nincs olyan nemzetközi minta, amit egyértelműen követni lehetne, a jelenlegi szabályozások az adott ország specifikumaira korlátozódnak, mind jogi, gazdasági szempontból. Igaz, az EU már dolgozik egy közös - vagy legalábbis irányadó - regulán, ám ennek végleges formája a dolgok jelenlegi állása szerint legkorábban 2018-ra születhet meg.
Az Obama-kormány kedden bejelentette: elkészültek a kereskedelmi drónok használatára vonatkozó egyes jogszabályok, amelyek már augusztustól életbe is lépnek az Egyesült Államokban. A drónhasználat törvényi keretek közé szorítására már nagy szükség volt: a különféle típusú, pilóta nélküli repülő szerkezetekből évről évre egyre többet adnak el az internetes webáruházak oldalain, de a drónipar gyors fejlődése is nagy szerepet játszott a jogi háttér biztosításának mihamarabbi kidolgozásában. Szakértők becslései szerint az Egyesült Államokban 2025-ig több mint 80 milliárd dolláros piac épülhet ki, a drónipar több százezer új munkahelyet teremthet. Az Szövetségi Légügyi Hatóság egyébként tavaly kötelezővé tette a drónok regisztrációját, a rendszerbe a legutóbbi adatok szerint több mint 400 ezren regisztráltak.
Magyarországon jelenleg a légi közlekedési törvény szabályozza a drónhasználatot, eszerint a reptetéshez eseti légtérhasználati engedélyt kell kérni a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalától. A kérelmet 30 nappal a tervezett igénybevétel előtt kell írásban benyújtani. Az eljárás elég bürokratikus és komplikált, hatósági engedély ráadásul nem is minden esetben szükséges magán- illetve hobbicélú drónoknál. Közterületen viszont kell az illetékes helyhatóság hozzájárulása, s a légiközlekedés szabályaival sem árt tisztában lenni. A drón típusa sem mindegy, például amin nincs GPS, kamera, mikrofon, és hobbicélra használják, az sima repülőmodellnek (mondhatni: játékszernek) számít. Önálló szabályai vannak a drónnal történő sajtófotózásnak, filmezésnek is.
Ennek ellenére nem mondhatni, hogy a törvényhozók a legsürgetőbb ügyek között kezelték a kérdést, a munkafolyamat csak azután gyorsult fel, hogy valaki tavaly akadálytalanul egy kvadkoptert röptetett a Fehér Ház kertjébe, ahol az lezuhant, a baleset miatt az elnöki rezidenciát órákig lezárták. Az incidens után Obama elnök kicsit odahatott, a szabályozás kérdése pedig az amerikai törvényhozás napirendjében is hat hónappal előrébb ugrott. Aggasztónak tartották azt is, hogy a repülőterek közelében is jelentősen növekedett az észlelt drónok száma, nem egy esetben kisebb galibát is okoztak.
Az amerikai törvény szerint a szabályozás alá tartozó, meghatározott méretű és súlyú drónokat elsősorban kutatás-oktatási, fejlesztési és mezőgazdasági célokra lehet majd használni, de különböző javító munkáknál (mondjuk áramvezetékek, hidak esetében) és mentőakcióknál is igénybe lehet majd venni őket. Létezik például olyan tűzoltókocsi, melynek felszerelései közé tartozik egy olyan érzékeny szenzorokkal ellátott drón, amivel könnyedén meg lehet közelíteni az életveszélyes területeket, a szenzorok pedig a robbanásveszélyre figyelmeztetnek. De kifejlesztettek már vízimentő drónokat is.
A törvény egyik legnagyobb könnyítése a korábbi, ideiglenes szabályozáshoz képest, hogy a kereskedelmi célú drónok röptetéséhez augusztustól nem kell pilótajogosítvány, azok kezelését kivették a hagyományos repülő szerkezetek szabályozása alól, és új minősítési rendszert állítottak fel. Eszerint a drónt irányító személynek legalább 16 évesnek kell lennie, és egy előzetes teszten kell bizonyítania, hogy képes a drónok kezelésére. Ennek hiányában egy olyan felügyelőnek kell a drónt irányító személy mellett lennie, aki rendelkezik a szükséges tanúsítvánnyal. A szabályozás kimondja azt is, hogy a kereskedelmi célú drónokat csak nappal lehet reptetni, nem szabad őket emberek fölé irányítani, 25 kilogrammnál kevesebbnek kell lenniük, és csak a repülőterek 8 kilométeres környékén kívül, maximum 120 méteres magasságban lehet őket használni. A repülőterek közelében csak engedéllyel, a légi irányítás felügyelete alatt használhatók.
A törvény leszögezi továbbá, hogy a drónnak mindig a vezető látóterében kell maradnia, amiből az következik, hogy a szabályozás csak az egyéni drónhasználatot fedi le, a nagyiparit már nem: az már nem engedélyezett, hogy egy kezelő számítógépen keresztül kövesse az eszközt, vagy hogy egyszerre több drónt irányítson. Vagyis egyelőre az Egyesült Államokban sem lesz drónposta és csomagszállító szolgálat, pedig az Amazon és a Google korábban már bejelentette, hogy 2017-től drónokkal szállítanák ki az internetről megrendelt termékeket. A szabályozás folyamatos bővítését tervezik, a nagyvállalatok drónhasználatát külön szabályoznák.