Nagy-Britannia unióból való kilépése egyrészről felbátoríthatja Orbán Viktor magyar kormányfőt, aki migrációs politikája miatt kritizálta az Európai Uniót, másfelől negatívan érintheti őt, mivel elveszítené egyik szövetségesét az Európai Tanácsban - írta a Politico című brüsszeli hírportál, amely tagországonkénti bontásban részletezte az egyes uniós tagállamoknak az esetleges Brexittel kapcsolatos aggályait. A cikk szerzője megjegyzi: Orbán és David Cameron brit miniszterelnök gyakran léptek fel az uniós javaslatok ellen, és ők voltak, akik ellenezték Jean-Claude Juncker kinevezését az Európai Bizottság elnökének.
A Der Tagesspiegel című német lap cikkírója annak járt utána, miért áll ki egészoldalas újsághirdetésekben a magyar kormány a Brexit ellen, vagyis mit remél Magyarország attól, ha a britek az EU-ban maradnak. A szerző felidézte, hogy egyrészt több százezer magyar él Nagy-Britanniában - mára már közmondásosan London számít a második legnagyobb magyar városnak -, miután a kilátástalan gazdasági és politikai állapotok jelentősen felgyorsították a kivándorlást. Megjegyezte, hogy a hazatérésre csábító, többmilliós kormányprogramot be kellett szüntetni, mivel csak 105 magyart győzött meg a visszatérésről. Ezen felül a kivándoroltak pénze hozzájárul a Magyarországon maradt rokonok fizetési- és háztartási mérlegének fenntarthatóságához. A Der Tagesspiegel úgy vélte, tömeges hazatérésük tovább növelné az államkasszára gyakorolt nyomást és az EU-forrásoktól, valamint befektetésektől való függést. Másrészt Orbán attól tart, hogy a britekkel elveszítené egyik szövetségesét az Európai Unió tanácsában. A kabinet Budapesten tartós elszigeteltségtől tart, ha az EU nyugat-európai többsége a migráció és az integráció erősítésére törekszik.
A Die Welt című német napilap a brit népszavazás kapcsán azt járta körbe, hogy az EU más tagállamaiban mekkora az esélye egy hasonló referendum kiírásának és egy esetleges kilépésnek. Az euroszkepticizmust mérő tízfokozatú skálán az újság Magyarországot, és ezen keresztül a "Hunxit" lehetőségét hetes fokozatúra értékelte. A Die Welt újságírója szerint Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt Magyarország az EU egyik leghangosabb bírálójává vált, legutóbb a menekültkérdésben juttatta kifejezésre Brüsszellel szembeni nemtetszését, s ebben sok magyar támogatását élvezi. Ugyanakkor a magyar válaszadók 61 százalékuk támogatja az EU-tagságo, még a szélsőjobboldali Jobbik is felhagyott a "Hunxit" hangoztatásával. A Die Welt szerint ehhez hozzájön az EU-forrásoktól való függőség: 2016 első negyedévében zsugorodott a magyar gazdaság, és ennek oka a magyar kormány szerint az, hogy az EU jelentős összegeket tart vissza. Legvégül a lap arra emlékeztetett, hogy az EU-hoz tartozás a magyar állam egyik legfőbb érdeke, mivel "az emberek történelmi tapasztalatból tudják, hogy a Nyugathoz kell tartozni".
Függetlenül a brit népszavazás kimenetelétől, az unió politikai rendszerének válsága elhúzódik - olvasható a Der Standard című osztrák lap online kiadásában szerdán megjelent cikkben. A szerző szerint Európa a tagállamok jogairól és kötelezettségeiről szóló nehéz tárgyalások előtt áll. A cikk megállapítja: a menekültválság a gazdasági válságtól szenvedő dél-európai államokat viselte meg. A szerző úgy véli, hogy az európai összetartás elsősorban számos kelet- és közép-európai ország kormánya számára vált kérdésessé. Példaként említi Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Magyarországot, amely meglátása szerint megtagadja a menekültek felvételét, regisztrálását és ellátását. Ezen államok megkérdőjelezik az uniós csatlakozásuk feltételeit és tagságuk alappilléreit - olvasható a cikkben, amely arra is emlékeztet, hogy ezek az országok más uniós tagállamokhoz hasonlóan elfogadták a 2009-ben hatályba lépett lisszaboni szerződést, kinyilvánítva ezzel, hogy készek az EU Miniszterek Tanácsa többségi döntési elve szerint elfogadni az EU menekült-, külső határvédelmi és migrációs politikáját.