Nagy Andrea, a KNYF szóvivője arról tájékoztatott, hogy a Kovács Béla EP-képviselő ellen folyó nyomozás határidejét szeptember 20-áig hosszabbította meg az ügyészség.
Két éve, 2014. május 15-én vált ismertté, hogy a legfőbb ügyész három nappal korábban diplomáciai úton Martin Schulz európai parlamenti elnökhöz fordult, kérve, hogy az EP függessze fel a jobbikos képviselő mentelmi jogát. A politikus ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogat. Kovács Béla több nyilatkozatban tagadta a kémkedés vádját.
Az Európai Parlament jogi bizottsága hónapokon át vizsgálta, hogy a magyar ügyészség kérése alapján kiadható-e Kovács Béla a magyar hatóságoknak; Polt Péter legfőbb ügyészt is meghallgatták. A többi ilyen ügyhöz hasonlóan az egész folyamat zárt ajtók mögött zajlott.
Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő még október közepén, amikor az EP jogi bizottsága mentelmi jogának felfüggesztését javasolta, azt mondta: örül annak, hogy lassan vége lesz az ügyének, és reméli, hogy tisztességes eljárásban lesz része.
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője tavaly november 5-én közölte, hogy megérkezett az EP-től a hivatalos értesítés a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, és ezzel elhárult a jogi akadály a Kovács Béla elleni büntetőeljárás lefolytatása elől.
Tavaly decemberben Keresztes Imre főügyész tájékoztatott, hogy az Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki Kovács Béla EP-képviselőt a KNYF. Közleménye szerint Kovács Béla a gyanúsítással szemben panasszal élt. A jobbikos politikus tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, és érdemi védekezést terjesztett elő.