Hirdetések;tüntetés;háttérintézmények;

- Tüntetések, sztrájkok jönnek

Demonstrációk és egy nagyszabású őszi munkabeszüntetés előkészítésébe kezdett az öt hazai szakszervezeti tömörülés, mert a kormány érdemi egyeztetés nélkül döntött több mint 50 központi hivatal és minisztériumi háttérintézmény átalakításáról. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Munkástanácsok és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) közös közleménye "kormányzati ámokfutásnak" nevezi a bürokráciacsökkentés ürügyén tervezett - számukra és a munkavállalók számára - elfogadhatatlan lépéseket.

A MASZSZ elnöke a Klubrádióban úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzati köztisztviselők és közalkalmazottak elmaradt béremeléseik miatt szervezett szerdai kétórás figyelmeztető sztrájkja csak az első lépés az elégedetlenség kifejezésére. Kordás László hangsúlyozta, ezzel indul a folyamat, de ha az érdekvédők kéréseit ezután is figyelmen kívül hagyja a kormány, akkor szeptemberben a dolgozók komolyabb akcióival kell számolnia. A szakszervezetek nem fogadják ugyanis el, hogy a megmaradó feladatok ellátását a most kifizetett bértömeg 80 százalékából akarják megoldani, ami jelentős elbocsátásokat hozhat, pedig szerintük már most is túlterheltek az alkalmazottak. Azt kérik a kormánytól, hogy a megjelent határozat ellenére gondolja újra a szervezeti átalakításokról alkotott elképzeléseit.

Az öt konföderáció elvárja, hogy a munka nélkül maradó dolgozók átképzésére és későbbi foglalkoztatására tervet dolgozzanak ki. A közlemény kitért arra: a társadalom egészét hátrányosan érinti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) megszüntetése, s csak remélik, hogy nem a pénztár 2000 milliárdos éves költségvetésére vetett valaki szemet. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az OEP megszüntetésével tovább bonyolódnak az eddig sem rövid döntési mechanizmusok, ami a betegek biztonságát veszélyezteti. Hasonlóan súlyos gondnak nevezik, hogy elvész a későbbi nyugdíjak biztonsága az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megszüntetése miatt, mert az öt konföderáció álláspontja szerint a befizetett járulékok nem lesznek biztonságban az államkincstárban.

Nem megfelelően költötte el a magyar kormány azt a mintegy 2 millió eurós uniós támogatást, amelyből a felcsúti kisvasút megvalósult, ezért az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított Magyarország ellen. Jávor Benedek szerint az Európai Unió akár vissza is kérheti a pénzt az Orbán-kormánytól. A PM-es európai parlamenti (EP-) képviselő elmondta, az esetleges büntetés hatására, 2020 után kevesebb uniós pénzt kaphatunk. Eközben a Váli-völgy tovább szépül: a kormány 3,6 milliárd forintból kerékpárutat és gasztrosétányt épít Felcsút térségében.