A Keleti pályaudvarnál az első napokban száz, aztán nyolcszáz, aztán kilencszáz, aztán ezer, végül, a legkritikusabb pillanatban háromezer ember volt - mondta Lázár János lapunk kérdésére, hogy ha valóban ő "vezényelte le első vonalból" Pintér Sándor belügyminiszterrel a Keleti pályaudvar ügyében a rendteremtést tavaly szeptemberben, akkor biztosan tud pontos számot mondani arról, hányan is voltak az osztrákokhoz átterelt menedékkérők. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, természetesen tud ilyen számot, majd hosszas okfejtésbe bocsátkozott arról, hogy "ne tévedjünk", nem a magyarok, hanem Angela Merkel német kancellár tehet arról, hogy tömegesen indultak meg a Budapesten erőszakossá vált menekültek Németország felé, ahogyan arról is, hogy már korábban megtagadták az együttműködést a magyar hatóságokkal.
Arról ugyan Lázár mára mintha elfeledkezne, hogy a Keletinél hetek óta üzemelt a "sátortábor", mire Merkel augusztus utolsó napjaiban a máig megkérdőjelezett, s megkérőjelezhető nyilatkozatát tette a szír menedékkérők mindenek feletti befogadásáról. A Budapesten rostokolók már korábban is tovább indultak volna, ám a magyar hatóságok semmiféle eligazítással nem szolgáltak számukra, így a helyzet valóban napról napra éleződött úgy a Keletiben, mint Röszkénél. Szeptember első napjaiban nemcsak a pályaudvar lezárása, megnyitása, a vonatok elindítása, majd leállítása körüli huzavona, de a valóban kaotikus európai kommunikáció - beleértve a magyar kabinet állásfoglalásait - is felkorbácsolta az indulatokat. Mindez önmagában persze nem lehet magyarázat semmiféle agresszivitásra, ám a menekültek kétszeri kitörési kísérletére, valamint egy csoport gyalogos útnak indulására válaszul az Orbán-kormány végül, szeptember 3-án éjjel, az operatív tanács ülését követően úgy döntött: autóbusszal és vonattal a határra szállítja a menedékkérőket, hogy ott az osztrák kormány döntse el, beengedik-e őket az előzetes, magyarországi regisztráció nélkül is.
Nyár végi „csendélet” a Keletinél – a menekültek ezután indultak meg Ausztria és Németország felé FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A Bild szerint mindez úgy történt, hogy Orbán Viktor előzetesen tudatosan félretájékoztatta az osztrák és a német államapparátust. A német lap összeállításában azt írta, Németországban néhány ezer menekülttel számoltak, osztrák kormányzati körök megítélése szerint pedig a magyar miniszterelnök tudatosan igyekezett a valósnál kisebbnek beállítani a menekültek számát. A csaknem ezerből, melyről Orbán állítólag tájékoztatta osztrák kollégáját, végül 20 ezer lett, ennyien érkeztek Németországba a Magyarország nyugati határa felé elindult menekültek beengedéséről hozott döntés után - állította a Bild. Tavaly augusztus 31-én Günter Krings belügyminisztériumi államtitkár Trócsányi László magyar igazságügyi miniszterrel tárgyalt.
A lap szerint arról már megállapodtak, hogy Németország "a legnagyobb csendben" átvesz Magyarországtól több száz menekültet, mert a Keletinél tűrhetetlen állapotok alakultak ki. Trócsányi azonban félrevonta az államtitkárt, és egy üres teremben közölte vele, hogy "a szám nagyobb lett", és azt javasolta, hogy Németország fogadja be a pályaudvarnál tartózkodó összes menekültet. Az államtitkár ezt elutasította - írta a Bild, amely szerint ez volt az utolsó alkalom, amikor a német kormány védekezett a kontrollvesztés ellen, de Orbán Viktor elhatározta, hogy "kész helyzetet teremt". Így történhetett, hogy az autópályán Ausztria felé gyaloglók létszámát közölve a magyar kormányfő - a Bild szerint - elfelejtette hozzátenni Wermer Faymann osztrák kancellárnak, hogy még további ezreket busszal szállítanak a határig.
"A magyar kormányfő a mindenkori német és osztrák kancellár szövetségese, fel sem merülhet, hogy fals információkat adnának egymásnak" - utasította vissza többször is, nagyon határozottan Lázár a Bild állításait. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Faymann osztrák és Merkel német kancellárral Orbán többször egyeztetett, "folyamatos volt a kapcsolattartás", ráadásul már csak azért is nevetséges a Bild vádja, mert "egész Európa tudta, mi zajlik a magyar határon". Kijelentette: a Keleti pályaudvarhoz a bevándorlók egy jó része Merkel felhívása után érkezett, a Magyarországra tartók egyértelműen erre hivatkozva közelítették meg a határt, "a felhívás volt súlyos hiba".
Ezzel szemben tény: tavaly szeptember 3-án maga Lázár még arról beszélt, hogy nem tudnak egyeztetni az osztrák kancellárral az ügyben, s várakozni kényszerülnek az osztrák válaszra, holott "a Keleti előtt több százan torlódtak fel, miközben 1200 menekült vándorol az M1-esen jelen pillanatban, a Komárom-Esztergom vasútvonalon a síneken és a sínek mentén pedig 300-an mennek." Akkor Lázár még egy olyan, néhány nappal korábbi német "próbálkozásról" is beszámolt, mely szerint egy belügyi államtitkár a magyar berlini nagykövetnek 250-300 menekült "fű alatti" átvételére tett ajánlatot, de ezt a kabinet visszautasította, s ezzel megakadtak a diplomáciai tárgyalások. Lázár tavaly arról is beszélt, hogy Orbán az ominózus szeptemberi délutánon és az este folyamán többször is "megkísérelte telefonon elérni Werner Faymannt, aki végül azt közölte, hogy szombat reggel 9-kor tud vele egyeztetni". Ezzel szemben csütörtökön a kancelláriaminiszter kérdésünkre már azt mondta, "persze, félóránként egyeztettünk a szövetségeseinkkel", sőt, szerinte nemcsak Pintér Sándor volt folyamatosan "dróton" osztrák kollégájával, de külön munkacsoport, sőt, "belügyi összekötő" is működött ezekben az órákban a krízis enyhítésére.
Egyébként Lázár akkori, kormányinfós közlése szerint 400-450 ezer menekültből csak 177 ezret sikerült regisztrálni, s a Keletinél kialakult botrányos helyzet után becsléseink sem lehettek arról, hogy végül hányan érték el a határt. Most Lázár többszöri visszakérdezésre arról kezdett szónoklatot: az egyik pillanatban még néhány száz, később pedig ezer, kétezer ember lehetett a Keletinél, míg végül, a legkritikusabb pillanatban már mintegy háromezren voltak. Mindez némiképp ellentmond annak, hogy szeptemberben maga Lázár többször elmondta: "a Keletinél 3000-3500 ember gyűlt össze", tavaly decemberben pedig már azt közölte, mintegy "négyezer fiatal bevándorló tagadta meg, hogy a hatóságok azonosíthassák őket".
Mindezek ellenére Lázár nem a saját, hanem a német kormány kommunikációját hibáztatja mindenért, és csütörtökön is kijelentette: vissza kell utasítani a vádat, hogy Magyarország bűnbak lenne. "A kormányfő mindig a valóságnak megfelelően, korrekt formában a veszélyekre felhíva a figyelmet tájékoztatta a német és az osztrák kancellárt is (...) Nem a magyar tájékoztatás volt a téves, hanem a fölhívás volt szerintem súlyos hiba". Lázár szerint szerecsenmosdatás folyik most Németországban a Berlin által meghozott rossz döntés után, így most Magyarországra kenik a felelősséget a most már látható káros következmények miatt. Mindeközben Angela Merkel a Bunténak adott interjújában a napokban is jó döntésnek nevezte a menekültek befogadását, s a magyarországi humanitárius vészhelyzetre hivatkozott.
A magyar kormány álláspontja azonban ezzel továbbra is gyökeresen ellentétes szövetségeseiével, hiszen például csütörtökön is az illegális bevándorlás elleni küzdelemről és terrorfenyegetettségről beszélt hosszasan Lázár, és nemcsak a műszaki határzár - amelyet nem hosszabbítanak meg a román-magyar határ irányába - megerősítését, de újabb idevágó szabályokat is bejelentett a miniszter. Ismét hangsúlyozta, bezárnak a magyarországi menekülttáborok, Debrecen, Bicske, Nagyfa esetében ez már megtörtént, és nincs tervben, hogy Ásotthalmon tranzitzóna nyílna, ellentétben az ezt felvető nyilatkozatokkal. A kancelláriaminiszter ezúttal is kifejtette, hogy az illegális bevándorlók "többször erőszakosan lépnek föl", mint például a kiskunhalasi táborban, ahol 300-an határozott követelésekkel álltak elő, kifogásolták zárt őrizetüket és "az erőszaktól sem riadtak vissza". A Miniszterelnökség vezetője arról beszélt, hogy a bevándorlóknak be kell tartaniuk az itteni törvényeket, mert a kormány minden erőszakos cselekménnyel szemben határozottan fog fellépni. Miután egyértelművé tette azt is, hogy minden Magyarországra érkező menedékkérőt Görögországba fognak irányítani, hiszen szerintük ott léptek az Európai Unió területére, s hazánk nem is lehet beléptető ország, Lázár hosszas okfejtésbe kezdett arról is, hogy milyen aktuális a kvótaellenes népszavazás.
Mintegy mellékesen
- A Paks II.-t érintő elvi döntések júliusban, határozati formában szeptemberben lesznek készen - prognosztizálta Lázár, aki szerint Brüsszel felvázolta azokat a lehetőségeket, amelyek révén elhárul az akadály az orosz hitelből megépítendő új atomerőműblokkok megépítése elől. Ha lesz versenyjogi jóváhagyás az idén, akkor jöhet az orosz hitel lehívása, ez jelenti majd az építkezés megkezdését.
- A kormány nem kommentálhatja a jegybank döntéseit - magyarázkodott Lázár a Magyar Nemzeti Bank és alapítványai, legalábbis kétes pénzszórásait érintő kérdésre. "Ha a feladatnak megfelelő forrásfelhasználás van, akkor minden rendben" - mondta annak kapcsán, hogy az MNB forrásainak egy részével tőzsdézik.
- "Az Európai Bizottság és a kormány lezárta az aszfaltügyet" - így a kancelláriaminiszter. Az EB 450 milliárd forint útépítési beruházást kifogásolt, ám Lázár hangsúlyozta, a 140 milliárdos büntetés helyett 48 milliárdos korrekcióval ússzuk meg, és az összeg később felhasználható. 370 milliárd EU-s forrás hamarosan fel is szabadul - jelentette be.
- A 168 Óra által megszerzett quaestoros nyomozati jegyzőkönyvekről, s hogy Tarsoly Csabáék arról sms-eztek, hogy a politikai kapcsolataikban bíznak, sőt, Tarsoly egyenesen Orbánt nevezte meg barátjaként, Lázár azt mondta: "A Quaestor-vezetők példájából látható, hogy a vezetők politikai segítséget vártak, de rendőrséget, ügyészt és előzetes letartóztatást kaptak."
Tarlós nélkül is maratoni lesz
Isztambulban van a főpolgármester, így nem is lehet ott a holnapi kormányülésen - hívta fel a miniszter figyelmét a Népszabadság újságírója, sőt, azt is hozzátette, hogy ez az információ köztudomású. A "köztudomásúból kimaradtam" - mondta erre Lázár, megjegyezve, hogy ebben az esetben a fővárosi közlekedésügyi kérdésekről az eredeti terveikkel ellentétben nem lesz szó a mai kormányülésen, megvárják vele Tarlós Istvánt. Néhány perccel korábban Lázár még büszkén jelentette be, a pénteki kormányülésen részt vesz Tarlós is, így, szó lesz a nagy budapesti közlekedési beruházásokról, az elővárosi tömegközlekedés állami átvételéről az Operaház felújításáról, és Országos Széchényi Könyvtár áthelyezéséről is. A kabinet mai, egész napos, maratoni tárgyalásán döntenek az egészségügyi béremelésről, a budapesti egészségügyi programról, avagy a szuperkórház-ügyről, valamint Lázár reményei szerint a bürokráciacsökkentés keretein belül tervezett intézménybezárásokról is.
Duplán szívnak az önkormányzatok?
"A közoktatás állami feladat Magyarországon. 2012-ig a magyar állam ezt a kötelező feladatát úgy látta el, hogy a közoktatás megszervezésére bevonta az önkormányzatokat" - közölte Lázár, egyértelművé téve: a kormány döntése végleges az iskolarendszer totális államosítása ügyében. A tárcavezető szerint az önkormányzati iskolafenntartás csődöt mondott, az a rendszer nem fenntartható. "Lássuk világosan: az állam döntése végérvényes, megváltoztathatatlan, még ha sok önkormányzat jól látta is el a rábízott feladatot" - fogalmazott, hozzátéve: a feladatot tehát leveszi az önkormányzatok válláról az állam, így viszont kevesebb forrást is juttat nekik, ami szerinte természetes. Lázár ugyanakkor arról is beszélt, noha e feladat nélkül mintegy 55 milliárd forinttal kevesebb juttatást kaphatnak az önkormányzatok, a kabinet szerinte olyan döntést nem hozott, amely szerint a településeknek és kerületeknek saját bevételeikből, újabb hozzájárulást kellene adniuk az iskolafenntartáshoz. Kérdésünkre, hogy a költségvetéshez benyújtott javaslat értelmében márpedig mintegy 50 milliárd forintos bevételt vár az állam az önkormányzatoktól "szociális hozzájárulás" címén, Lázár megint csak nem adott érthető választ, hiszen arról kezdett értekezni, hogy az önkormányzati rendszer maga egy fejezet a központi költségvetésben.
Nagy átverés a földvárverés?
Volt olyan javaslat, hogy az egész adósságcsökkentésre menjen - mondta a földárverésekből befolyt összegek jövőjét firtató kérdésünket a kancelláriaminiszter. Ehhez törvénymódosításra lesz szükség, ismerte el Lázár, miután korábban bejelentette, hétfőn döntött a kormány arról, hogy mi legyen a földárverésekből származó bevételek sorsa. Lázár szerint a gazdaság élénkítésére a bevételt ipari parkok létesítésére használnák fel a befolyt összeget, s miután eddig 180 ezer hektárt vett meg tízezer gazdálkodó, akik összesen 240 milliárd forintot fognak befizetni a költségvetésbe vételárként. Július 31-ig lezárul a földárverés utolsó, harmadik köre, ekkor hirdetik meg az utolsó privatizálandó földeket - közölte a miniszter, aki az ipari parkok létrehozását nem feltétlenül tartja törvényellenesnek, ám szükség esetén a vonatkozó jogszabályok módosítását fogják kezdeményezni.
Az MSZP szerint azonban a bejelentés azt jelenti: Orbán Viktor kormánya az állami földmutyival erkölcstelenül szerzett pénzt most törvénytelenül akarja elkölteni. Gőgös Zoltán alelnök és Beke Károly elnökségi tag azt közölték: ez a döntés nemcsak törvénysértő, de ellentmond az Alkotmánybíróság döntésének is, melynek értelmében ezeket a bevételeket csak a Nemzeti Földalapról szóló törvénynek megfelelően lehet felhasználni.
