Az Eurovízió dalfesztivált megnyerő ukrán énekesnő, Jamala dalának köszönhetően az idén különös figyelmet kapott a krími tatárok kitelepítésének évfordulója. Sztálin katonái 1944. május 18-án több mint kétszázezer tatárt deportáltak a Krím félszigetről a Szovjetunió más távoli területére.
A 72. évfordulóra szerdán Ukrajna-szerte megemlékeztek, nemcsak az érintettek, hanem az ukrán politika képviselői és civilek is. A Janukovics-rezsim bukásának jelképes színhelyén, a kijevi Majdanon több ezren gyűltek össze, hogy emlékezzenek az egykori tragédiára és nyilván a félsziget Oroszország általi 2014-es elcsatolására is.
Petro Porosenko államfő a kijevi operában tartott emlékkoncert előtt arról beszélt, hogy Ukrajna stratégiai feladata a félsziget felszabadítása. „Ukrajna és a világ nem engedheti meg, hogy újra megtörténjen a krími tatárok tragédiája. A Krím félsziget Ukrajna része volt a múltban, része most is, és része lesz a jövőben is. A bűnös országnak vissza kell adnia, amit ellopott”– mondta. Az ukrán államfő hangsúlyozta, hogy "megfelelő védelmet és önigazgatási jogokat kell kapnia a krími tatár kisebbségnek őshazájában, azaz a Krím félszigeten a szuverén és független ukrán államon belül". Elismerte, hogy bár megkésve, de Kijev felismerte a szükségességét annak, hogy nemzeti autonómiát kapjon a krími tatár nép. Megvalósítása érdekében sürgette, hogy a parlament módosítsa az ukrán alkotmánynak a Krími Autonóm Területről szóló fejezetét és emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évben az Oroszországhoz csatolt Krímet ismét tatárok tízezreinek kellett elhagynia.
Porosenko kérése azonban több szempontból is megvalósíthatatlan. Bármilyen törvényt is hoz az ukrán parlament az egyelőre nem alkalmazható az orosz fennhatóságú területen. Ezen túlmenően igencsak kérdéses, hogyan lehet egy országon belül egyetlen nemzeti kisebbség jogait biztosítani úgy, hogy ugyanaz ne legyen érvényes más kisebbségek esetében. A kelet-ukrajnai szakadárok (oroszok) is önrendelkezést követelnek, a minszki tűzszüneti egyezmény is az ő különleges státusuk biztosítását írja elő, de ezt megvalósíthatatlannak tartja Kijev. A kárpátaljai magyarok is autonómiát szeretnének, a ruszinok pedig önálló nemzeti mivoltuk elismerését, egyelőre eredménytelenül. Mint ismert, a rezsimváltás után felálló új ukrán kormány egyik első intézkedése épp a kisebbségeknek kedvező nyelvtörvény felfüggesztése volt.
A Krímben maradt tatárok nem gyászolhatták 72 évvel korábban elhurcolt őseiket, a krími oroszbarát vezetés megtiltotta, hogy az évfordulón bármiféle megemlékezéseket tartsanak a félszigeten.
Ugyancsak az évforduló napján az olasz Veneto tartomány regionális tanácsa elismerte Oroszország részének a Krím félszigetet. A testület sürgette az olasz kormányt, hogy ismerje el a Krím jelenlegi státuszát és tegyen lépéseket az Oroszország elleni szankciók eltörléséért. Ez ugyan semmire sem kötelezi Matteo Renzi kormányát, de a EU-s szankciók kérdését ismét felszínre hozza. Veneto szerint Olaszország 3,6 milliárd dollárt veszített a szankciók miatt, s a legnagyobb vesztességet Veneto, Lombardia és Emilia-Romagna régió szenvedte el. A választások előtt álló olasz kabinet vélhetően újra felveti a szankciók kérdésének Európa Tanács elé vitelét, ugyanis Renzi már tavaly év végén is ezt akarta. Azóta több uniós ország jelezte ilyen irányú szándékát.
Federica Mogherini az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője tegnap a Die Weltnek nyilatkozva azt mondta, a szankciók meghosszabbítására számít, hiszen a minszki egyezmény előírásai máig nem teljesültek. A júniusi uniós csúcson születik meg a döntés a júliusban lejáró szankciók kérdésében.