Csaknem 214 ezer offshore cég adatait tette közzé az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ). A panamai Mossack Fonseca ügyvédi irodától kiszivárgott csaknem 2,6 terrabájt nagyságú adattömeg 12 millió adatot tartalmazott, melyeket szűrve, főként a banki adatoktól, személyes üzenetváltásoktól megtisztítva rendeztek kereshető adatbázisba. Ahol egyértelműen rendelkezésre állt, ott a valódi tulajdonosok nevét is feltüntették. Gerard Ryle, az ICIJ igazgatója az átláthatóság követelményére hivatkozva tette lehetővé, hogy bárki megvizsgálhassa, átnézhesse a dokumentumokat, amelyek hatása számos ország politikai elitjét is érinti. A 444.hu elsőként végzett keresést el a jelenlegi Orbán-kormány és a 2010 előtti Gyurcsány-kabinet tagjaira, ám nem jelzett a "csengő" az adatbázisban található 90 magyar cégnél.
Egy éve kezdődött a Panama-iratok feldolgozás 80 országban 370 újságíró vett részt a munkában és egy hónapja kezdték a nagy neveket nyilvánosságra hozni. Eddig az adatbázisban 12 csúcsvezető és 128 egyéb politikus offshore-érdekeltségeire bukkantak. A Panama-iratok miatt lemondásra kényszerült már az izlandi kormányfő, de gyanúba kerültek a kínai elnök családtagjai is. Az adatbázisban szereplő 360 ezer személy és cég még minden bizonnyal tartogat meglepetéseket az üzleti világ és a politika prominenseiről. És a Mossack Fonseca csak egy, az offshore-világ ügyeit intéző ügyvédi irodák közül, igaz a cég több mint 14 000 bankkal, jogi céggel és vállalattal működött együtt 1977 és 2015 között a gazdagok adóelkerülésének elősegítése érdekében.
Holnap kezdődik Londonban a történelmi jelzőkkel illetett korrupcióellenes találkozó, ahol 40 ország képviselői fejtik ki, miért korunk egyik legnagyobb átka az adóelkerüléssel és a valódi tulajdonosok eltitkolásával járó jelenség. A konferenciának otthont adó Egyesült Királyság különösen kényes helyzetben van, mert a legtöbb adóelkerülésre és titkolózásra lehetőséget nyújtó offshore-hely, mint a Brit Virgin-, Kajmán-, Cook-szigetek angol fennhatóságúak, vagy a "koronagyarmat" részei. A Brit Virgin-szigetek mellett Panama a másik nagy adóparadicsom.
A konferenciára időzítve háromszáz neves közgazdász, köztük Jeffrey Sachs, Thomas Piketty és Angus Deaton tett közzé nyílt levelet, bírálva benne az adóparadicsomként működő országokat. A cégek vagy magánszemélyek számára alacsony adókulcsokat alkalmazó országok, vagyis az adóparadicsomok nem szolgálnak hasznos gazdasági célt - áll a levélben. Megjegyzik: egyesek számára azonban hasznot hoznak mások költségére, így az egyenlőtlenség növekedését szolgálják. A szegény országok arányaikban a legnagyobb vesztesek - írják a közgazdászok, megemlítve, hogy legalább 170 milliárd dollár adóbevételük esik ki ezen országoknak évente.
Az offshore-adatbázis magyar "találatai" érdemben nem bővültek. A lapunk által is ismertetett közszereplőkön túl - Boldvai László, Horváth Zsolt, Erős János, Csányi Sándor, Gattyán György, Spéder Zoltán - mellett ismert nevek nem bukkantak fel, ami nem jelenti, hogy a későbbiekben valamelyik cégháló részeként nem kerülhetnek elő.
Egyes tanácsadó cégek már a veszélyessé váló adóelkerülési ügyletek felől a legális, ámde a vállalkozásoknak még adómegtakarítást hozó és az offshore-hoz hasonló diszkrécióval járó megoldások felé terelnék ügyfeleiket. Az "onshore" államoknak nevezett országok, például Ausztria, Bulgária vagy Írország indított olyan befektetési programot, amely keretein belül az adott vállalat államkötvény, ingatlan vásárlásért, vagy munkahelyet teremtő cég alapításáért a szóban forgó országban állampolgársága és adóügyi illetősége lesz a tulajdonosnak. Így már az új állam fogja kapni a cég pénzügyi adatait, vagyis azok továbbra is rejtve maradnak például a magyar adóhatóságok elől – ismertette Réczei Géza, a Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda adójogi szakértő ügyvédje.