Zöld utat kapott a kormány kvótaellenes referenduma. Az országgyűlés tegnap 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 5 független képviselő nem voksa ellenében döntött a népszavazás elrendeléséről. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson. A kérdés, amire a kormány választ vár úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" A most elfogadott országgyűlési határozat arról is rendelkezik, hogy a népszavazás lebonyolítására legfeljebb 4,9 milliárd forint fordítható. Az indoklás szerint ebből 500 millió forint a korábban a Nemzeti Választási Iroda rendelkezésére bocsátott forrásból biztosítható.
A Kúria egy héttel ezelőtt utasította el a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat, ezzel lehetővé téve a népszavazást. Az Országgyűlés most hozott határozatával szemben 15 napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, a testületnek 30 napja van a panasz elbírálására. A Liberálisok hétfőn be is jelentették, hogy alkotmányjogi panaszt nyújtanak be és a testülettől azt kérik, semmisítse meg a Kúria korábbi döntését, ne engedélyezze, hogy kiírhassák a kvótareferendumot. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a múlt héten előre vetítette, hogy a kezdeményezést valakik várhatóan még megtámadják, a miniszter ennek ellenére úgy számol, hogy szeptemberben vagy október első napjaiban meg lehet tartani a referendumot.
A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az országos népszavazást a köztársasági elnök tűzi ki 15 napon belül, úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé, és vasárnapra essen.
Maga a népszavazás nincs hatással arra, hogy érvényesítik-e az uniós belügyminiszterek által szeptemberben elfogadott kvótákat a menekültek elosztására vagy sem. Magyarország esetében 1294 ember jutna abból a 160 ezer, Görögországba és Olaszországba érkezett emberből, aki az EU-ban telepedne át. Orbán Viktor is utalt rá, és Trócsányi László igazságügyi miniszter is úgy vélte, hogy a népszavazás a később esetleg meghozandó kvótákra vonatkozik. Tehát a népszavazás nem érvénytelenítheti a szeptemberi határozatot, amelyet az EU tagállamainak szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsa hagyott jóvá.
A Ház kedden a népszavazás kezdeményezésének benyújtási moratóriumán is könnyített, így azonos témájú indítványok esetén a jövőben lehet párhuzamosan aláírást gyűjteni. Egészen addig, amíg a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem hitelesíti jogerősen a másik kérdéshez beadott 200 ezer érvényes aláírást. A jogerős döntés után újabb, azonos tárgyú kérdést nem lehet benyújtani, és a már folyamatban lévő aláírásgyűjtést is be kell szüntetni. A jövőben a kormány és a köztársasági elnök nem kezdeményezhet népszavazást olyan ügyben, amelyben már folyamatban van az aláírásgyűjtés. A változtatás kihirdetése után támogató aláírások csak egyedi azonosítóval ellátott íveken lehet majd gyűjteni.
Ezt a módosítást 115 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Orbán a kopasz-balhé után adott utasítást a változtatásra. Megírtuk: február 23-án hajnalban 15-20, Kubatov Gábor fideszes pártigazgatóhoz - és Fradi-elnökhöz - köthető kidobó szállta meg az NVI épületét. Több jel is arra mutatott, hogy Erdősi Lászlónéval összejátszva lehetővé tették, hogy az idős asszony, illetve kísérője megelőzze a szocialista Nyakó Istvánt a népszavazási kezdeményezése leadásakor.
Sorsdöntőből fölösleges
Pillanatnyilag úgy áll a helyzet, hogy a népszavazás nyílt harc az ellenzék és a kormányzat között. Két síkon zajlik: a vasárnapi zárva tartás megszüntetéséről, illetve a kötelező betelepítésről, az úgynevezett migráns-kvótáról szól. Emlékezetes: a Fidesz az elmúlt évtizedben talán a legfőbb ellenzéki jogosítványként használta a népszavazás intézményét. A párt prominensei nem is ügydöntő, hanem sorsdöntő népszavazásnak nevezték például 2004-ben saját - a kórház-privatizációt leállító - népszavazási kezdeményezésüket, de ebben az időben a kettős állampolgárságot támogató kezdeményezésnek is élére állt a Fidesz. Orbán Viktor ellenzéki pártelnökként a 2008-as, úgynevezett szociális népszavazás előtt úgy fogalmazott: "az előttünk álló népszavazás azt fogja megmutatni, hogy a magyarok úgy érzik, saját sorsukhoz, az ország fontos döntéseihez két parlamenti választás között is van közük".
Csakhogy a referendumok tényleges és szimbolikus jelentőségéről - mint annyi minden másról - hatalomra kerülése után jelentősen megváltozott a Fidesz véleménye. A 2010-es kormányváltás például - mint utóbb kiderült - népszavazás volt, csak épp a nép nem tudott róla. Az ország azt hihette ugyanis, hogy egy egyszerű országgyűlési választáson van túl, ám Schmitt Pál akkori államfő szerint akkor egyúttal az új alkotmányról is megtartották a népszavazást. Ezt igyekezett erősíteni maga Orbán is, hiszen már kormányfőként, 2010. július végén azt nyilatkozta az ATV-nek, hogy nem híve a népszavazásnak az új alkotmány kérdésében, hiszen a képviselőket azzal hatalmazta fel a nép, hogy "a mindenkire tartozó fontos kérdésekben döntsenek". Nem is tartottak megerősítő referendumot az alaptörvényről, amely alapjaiban változtatta meg a népszavazás legfontosabb szabályait is.
Elzárja a lehetőséget a törvény
A népszavazások részletes szabályozása is szinte esélytelenné teszi, hogy a társadalom valóban véleményt nyilvánítson a számára fontos ügyekben. Az Országgyűlés - kormánypárti szavazatokkal - 2013. december 17-én fogadta el az idevágó sarkalatos jogszabályt, amely szerint országos népszavazást az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező állampolgárok, pártok vagy egyesületek kezdeményezhetnek azzal a megkötéssel, hogy az egyesületek csak a létesítő okiratukban meghatározott céllal összefüggő kérdésben jogosultak erre.
A hivatalos indoklás szerint a "komolytalan népszavazási kezdeményezések kiszűrése" érdekében hozott új jogszabályban a parlament előírta, hogy a kezdeményezést húsz választópolgárnak is támogatnia kell - ezeket az aláírásokat, mint az Erdősi Lászlóné ügyében extra-sebességgel történt, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ellenőrzi -, a benyújtható aláírások számát viszont harmincban maximálták, megelőzve a már hitelesítés előtt meginduló tömeges aláírásgyűjtést.
Csakúgy mint korábban, a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelműen lehessen válaszolni rá, az Országgyűlés pedig el tudja dönteni, terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen. Egyébként az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért azt állította, hogy a Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kormány népszavazási kérdését, mert az alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és nem felel meg az egyértelműség követelményének sem.
A 2008-as népszavazás előtt Orbán Viktor egy interjúban (Bayer Zsoltnak) még úgy beszélt a referendumokról: "tehát ma olyan világban élünk, kedves Zsolt, mint ahogy '80-as évek végén éltünk, amikor alapvető demokratikus jogokat is ki kell harcolni. (…) Ezt a lehetőséget, ezt az utat, a népszavazás útját a magyar alkotmány nyitva hagyja, megnyitja, fölkínálja a magyar választópolgároknak. Ez jogunk, nem lehet tőlünk elvenni. (…) És az adjon nekünk erőt, és az tegye tisztává a látásunkat, hogy milyen erőket mozgósít a másik oldal annak érdekében, hogy az emberektől ezt a jogot meg tudják tagadni. Ez mutatja igazán, hogy milyen fontos dolog a népszavazás".
"Aki távol marad, Európára szavaz"
-
Az Együtt elutasítja a kvótareferendumot, és arra kéri a választókat, hogy ne vegyenek részt a népszavazáson. Az ellenzéki párt politikusa, Szelényi Zsuzsanna szerint a referendummal a kormány "sunyi módon" felhatalmazást akar szerezni arra, hogy az országot "bármikor kivigye" az Európai Unióból. A független képviselő szerint ezért a népszavazási kezdeményezés kockázatos és életveszélyes a magyarok számára, hiszen Magyarország 12 éves uniós tagsága történelmi léptékű, hatalmas előrelépést hozott. A gyávaságból sosem lesz kormányváltás. Sajnos, ma erről újabb bizonyítékot szerezhettünk, amikor sem az LMP, sem az MSZP, sem a DK nem mert nemmel szavazni a Fidesz Európa-ellenes kezdeményezésére, amelyet Orbán Viktor kvóta-referendumnak hazudik - írta blogjában Szigetvári Viktor, a párt elnöke.
-
"Orbán Viktor valójában nem pár száz ember befogadásáról szavaztat, hiszen pontosan tudja, hogy nem lehetünk potyautasok az EU-ban, nem tarthatjuk a markunkat úgy, hogy közben kihúzzuk magunkat a közös feladatok alól. Orbán Viktor valójában arra kér felhatalmazást, hogy kivezesse Magyarországot az Európai Unióból. Ez pedig ellentétes a magyar emberek érdekeivel" - írta Molnár Csaba. A Demokratikus Koalíció alelnöke jelezte: a DK bojkottálni fogja az Európa-ellenes népszavazást és a népszavazástól való távolmaradásra biztatnak, mert - megfogalmazásuk szerint - a távolmaradás is szavazat, mivel "aki távol marad, az Európára szavaz".
-
Az MSZP szerdán mondja el, mit gondol a referendumról, kedden azt sérelmezték, hogy nem csak a józan ész, hanem a jogszabályok is lehetővé tették volna, hogy a kvótareferendummal egy napon lehessen szavazni az állami vezetők bérplafonjának visszaállításáról és az állami földek eladásának tilalmáról szóló népszavazási kezdeményezésekről. Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke közölte: folytatják az aláírásgyűjtést a "Fidesz-ellenes" népszavazásokhoz.
-
Schiffer András, az LMP társelnöke a kvótaügyi népszavazásról azt mondta: pártja nem vesz részt a kampányban, a kormány ugyanis szerinte addig, amíg állampolgári kezdeményezéseket meghiúsít, nincs abban az erkölcsi helyzetben, hogy népszavazást kezdeményezzen. Kijelentette ugyanakkor: a kérdésre csak nemmel lehet szavazni, mert amíg a meghívás nem uniós szinten született a menekültek felé, addig a befogadás sem születhet így.