A parlament 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 5 független képviselő nem voksa ellenében döntött a referendum elrendeléséről.
A népszavazási kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" A most elfogadott országgyűlési határozat arról is rendelkezik, hogy a népszavazás lebonyolítására legfeljebb mintegy 4,9 milliárd forint fordítható. Az indoklás szerint ebből 500 millió forint a korábban a Nemzeti Választási Iroda rendelkezésére bocsátott forrásból biztosítható.
A Kúria egy héttel ezelőtt utasította el a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat, ezzel lehetővé téve a népszavazást. Az Országgyűlés most hozott határozatával szemben 15 napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, a testületnek 30 napja van a panasz elbírálására.
A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az országos népszavazást a köztársasági elnök tűzi ki 15 napon belül, úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé, és vasárnapra essen.
Orbán Viktor miniszterelnök február 24-én jelentette be, hogy a kormány országos népszavazást kezdeményez a kötelező betelepítési kvótáról. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter múlt héten azt mondta, előreláthatólag szeptemberben vagy október első napjaiban lehet megtartani a referendumot. A népszavazás szükségességét a kormány azzal indokolta: Brüsszel helyett csak a magyarok dönthetik el, hogy kivel akarnak egy országban élni.
Szociális juttatás csökkenése
Egyszerűsítette a letelepedési kötvényt jegyzők magyarországi tartózkodásával kapcsolatos engedélyezési eljárásokat, valamint csökkentette a menedékkérőket és az oltalmazottakat megillető szociális juttatásokat az Országgyűlés, amely 113 igen, 40 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló kormány-előterjesztést.
Aláírásgyűjtés
Könnyített a népszavazás kezdeményezésének benyújtási moratóriumán az Országgyűlés, lehetővé téve a párhuzamos aláírásgyűjtést az azonos témájú indítványok esetén. A népszavazási törvény módosítását 115 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A változtatás értelmében állampolgári kezdeményezés esetén mindaddig lenne lehetőség azonos tárgyú kérdés benyújtására, amíg a Nemzeti Választási Bizottság nem hitelesíti jogerősen a másik kérdéshez beadott, megfelelő számú - azaz 200 ezer - érvényes aláírást.
Hulladékgazdálkodás
A hulladékgazdálkodási eszközök és létesítmények új használati rendszerének kialakításáról döntött az Országgyűlés. A képviselők 116 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 5 tartózkodással szavazattal fogadták el azt a javaslatot, amely meghatározza, hogy mely válogatónál milyen minőségű és mennyiségű haszonanyag előállítása a minimálisan elvárt. Az egységes kezeléssel gazdaságosan hasznosítható újra a hulladékban rejlő mintegy 40 milliárd forintnyi érték, az újrahasznosítható anyagok értékesítése pedig az egyes szolgáltatóknak jelent többletbevételt. A kormány a hulladékgazdálkodás színvonalának javításával indokolta a módosítást, s célként jelölte meg a rezsicsökkentés megőrzését úgy, hogy csökkenjen a lerakókban elhelyezett hulladék mennyisége, és nőjön az újrahasznosított aránya.
Kiküldött munkavállalók az EU-ban
Az Országgyűlés jelentésben foglalt állást azzal az uniós tervezettel szemben, amely előírná, hogy a más tagállamba kiküldött munkavállalók javadalmazása egyezzen meg a munkavégzés helyén végzett ugyanazon munka díjazásával. A képviselők 139 igen szavazattal, 33 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadták el a parlament európai ügyek bizottságának javaslatát, felkérve a házelnököt, hogy a jelentést haladéktalanul továbbítsa az Európai Parlament, az Európa Tanács, valamint az Európai Bizottság elnökének. Az európai ügyek bizottsága előterjesztését azzal indokolta, hogy az uniós tervek sértik a szubszidiaritás elvét. A kormány a javaslat vitájában azt közölte, becslések szerint a brüsszeli tervek mintegy 70 ezer olyan magyar munkavállalót érinthetnek, akik kiküldetésben, ideiglenesen végeznek munkát egy másik EU-s tagállamban.
Pótlékátalány a honvédségnél
A továbbiakban pótlékátalányt is lehet fizetni a honvédelmi területen dolgozó közalkalmazottaknak a honvédelmi törvény módosítása értelmében. A javaslatot 121 igen, 30 nem szavazattal és 22 tartózkodással fogadta el a Ház. A módosítás része az is, hogy mentesítik a különadók megfizetése alól azokat, akiknek megszűnik a szolgálati jogviszonya. A jogszabályváltozás érinti az önkéntes tartalékos katonákra vonatkozó normarendszert is, a kormány indoklása szerint a cél, hogy igazodjon a napi életszerűséghez. A törvény megelőzi, hogy az állomány tagjai feltüntethessék szervezeti hovatartozásukat a közösségi médiában, amivel a jogalkotó annak akarja elejét venni, hogy a magánvélemény összemosódjon a hivatással. A jogszabály emellett rendezi a pihenéshez való jog kérdéseit külföldi szolgálat esetén, és megteremti a katonai rendész igazolvány jogi alapjait.
Víziközmű-szolgáltatás
A gyakorlati tapasztalatok átvezetése miatt módosította a víziközmű-szolgáltatásról, valamint a fogyasztóvédelemről szóló törvényt a Ház 117 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett. A változtatás a víziközmű-szolgáltatók integrációjával van összefüggésben, a korábbi 373 helyett jelenleg 40 szolgáltató működik. A jogszabály a továbbiakban csak néhány részletkérdésben tér el az általános eljárási szabályoktól. A törvény átalakítja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatósági jogalkalmazói tevékenységének kereteit is.
Engedély nélküli kutak
Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy 2018 végéig bírságmentesen legalizálni lehessen a vízjogi engedély nélkül üzemeltetett kutakat.A képviselők 141 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 7 tartózkodással fogadták el a vízgazdálkodási törvény módosítását a belügyminiszter javaslatára. A törvényváltoztatás újdonsága továbbá, hogy a hatóságok ezentúl elsősorban a kivitelezőt próbálják majd szankcionálni a vízgazdálkodási előírások megszegése esetén, az illegálisan fúrt kutak megrendelőjét pedig csak akkor terhelheti felelősség, ha a kivitelező nem ismert, vagy bizonyíthatóan nem ő sértette meg a szabályokat. Az engedély nélkül fúrt kutak utáni bírság az értékének 80 százalékáig, engedély nélküli vízhasználat esetén egymillió forintig terjedhet, de a magánszemélyekre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 ezer forintot.
Perkapu
A Ház a féléves felkészülési időszak tapasztalatait figyelembe véve pontosította a perkapu-szolgáltatás technikai részletszabályait, amely egy tavaly elfogadott törvény értelmében július 1-jétől válik kötelezővé a gazdálkodó szervezeteknek és jogi képviselőiknek az állammal történő elektronikus kapcsolattartásban. A Ház 144 igen vokssal, 28 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett hagyta jóvá a belügyminiszter javaslatát.
A napirend előtti hozzászólásokat a következő oldalon olvashatja!
