Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, mert noha semmi rosszat sem tett, egy reggel letartóztatták. (Franz Kafka: A per)
A BKV-per, vagy ha úgy jobban tetszik, a Hagyó-ügy egyike azoknak az eseménysorozatoknak, amelyeknek komoly szerepük volt a Fidesz hatalomra kerülésében. Ily módon a politika és az igazságszolgáltatás szempontjai teljesen összekeveredtek, s ma még, jogerős ítéletek nélkül, különösen nehéz szétbontani, mi miért történt. A perben Kafka szereplőjéről már az első mondatban kiderül, hogy „semmi rosszat nem tett”, mégis elkapta az igazságszolgáltatás gépezete és feldarálta.(...) Akár ártatlan, akár bűnös valaki, alapvető joga, hogy a bíróság tisztességes eljárás során döntsön sorsáról, s ne engedjen a politikai nyomásgyakorlásnak, de még a közvélemény sokszor megalapozatlan, propaganda eszközökkel befolyásolt, érzelmektől vezérelt véleményének se. Az is jól látszik, hogy a 2009 nyarán, talán nem is teljesen véletlenül, kirobbant ügy kifejezetten kapóra jött a hatalomra készülő, akkor még ellenzéki Fidesznek. Komoly erőket fektettek abba, hogy a BKV-ügy szereplőin keresztül bizonyítsák az akkori hatalmi elit korrupt voltát. Ráadásul a szocialisták ma már nehezen áttekinthető belháborúja következtében viszonylag könnyű prédának számítottak az akkor eljárás alá vont elsősorban fővárosi vezetők és cégvezetők. Az is elég világosan látszik ma már, hogy a rendőrségen vagy éppen az ügyészségen akadtak olyanok, akik úgy érezték, érdemes az ügy mielőbbi alapos „felgöngyölítésével” kisebb-nagyobb szolgálatokat tenni a következő hatalomnak. (...) S tudjuk, a jutalom sem maradt el többeknél. (...)
