Kúria;engedély;kvótareferendum;

Magyarországra aztán ne gyere! Menj haza! - Fotó: Kostas Pikoulas / Getty Images

- Kvóta - Zöld út az "abszurd és aljas" népszavazásnak

A címben idézőjelbe tett minősítés  az Európai Parlament elnökétől származik, Martin Schulz egy márciusban, a Stern magazinnak adott interjúban mondta ezt, kiemelve: Amíg az olyan emberek, mint Orbán Viktor azt mondják, hogy a menekültpolitika nem ránk tartozik, ez német probléma, addig Európa nem tud megbirkózni a kihívással. Nos, a Kúria most úgy döntött: lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében, a testület ugyanis kedden elutasította a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat.

A kormány által kezdeményezett, és most jogerősen hitelesített népszavazási kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

Fotók: Getty Images

Fotók: Getty Images

A kormány képviseletében Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nyújtotta be a népszavazásra javasolt kérdést hitelesítés céljából az NVB-hez, amely február 29-én hitelesítette azt. A hitelesítő határozattal szemben négy felülvizsgálati kérelem érkezett a Kúriához, amely azokat keddi ülésén elbírálta és elutasította. A bíróság helyben hagyta az NVB hitelesítő döntését, így lehet népszavazást tartani a kötelező betelepítési kvótáról. A Kúria határozatát közzé kell tenni a Magyar Közlönyben, és a közzétételt követő öt napon belül a Nemzeti Választási Bizottság elnökének tájékoztatnia kell róla az Országgyűlés elnökét.

"A bolygó egy békés hely minden ember számára"

"A bolygó egy békés hely minden ember számára"

A Kúria a kérelmezők felülvizsgálati kérelmében kifejtett kifogásaival szemben megállapította, hogy a kérdés megfelel az alaptörvény és a népszavazásról szóló törvény rendelkezéseinek. A bíróság szerint Rogán Antal jogosult volt országos népszavazási kérdést benyújtani, mivel a kormánynak az országos népszavazási kezdeményezéséről szóló határozata egyértelműen meghatározza, hogy ő felel a kormány képviseletéért a népszavazási kezdeményezése során.

A jogorvoslati kérelmek elbírálásakor a bíróság három kérdést vizsgált: azt, hogy a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik-e és ezért tiltott tárgykört érint, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e a kérdés, illetve, hogy egyértelmű-e a kérdés.

A Liberálisok az Alkotmánybírósághoz fordulnak
A Magyar Liberális Párt (MLP) az Alkotmánybírósághoz fordul, miután a Kúria úgy döntött: lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében. A Liberálisok arra kérik az Alkotmánybíróságot, hogy védje meg a népszavazás intézményét, ne asszisztáljon a Fidesz propagandájához, és ne hagyja, hogy olyan kérdésben írjanak ki népszavazást, amely kizárólag a Fidesz pártpolitikai érdekét szolgálja, illetve tovább mélyítheti a kormánypropaganda által gerjesztett gyűlöletet a menekültekkel, idegenekkel szemben.
A Liberálisok megdöbbentőnek tartják, hogy a Nemzeti Választási Bizottság hitelesített egy olyan kérdést, aminek semmi értelme nincs, és ezt a hibás döntést a Kúria is megerősítette. 

A Kúria álláspontja szerint jogilag téves bármely kétoldalú nemzetközi szerződés és az európai uniós szerződések azonos tartalmú korlátként való megjelölése a népszavazási ügyeket illetően. A bíróság szerint jelentősége van annak, hogy a kérdés valójában az uniós jogot és nem a csatlakozási szerződéseket érinti. A Kúria határozatában azt írta, a kérdés "a magyar népszavazási szabályok szempontjából nem irányul sem a csatlakozási szerződés módosítására, sem többletfeltétel előírására az unió szervei által hozott döntések Magyarország általi végrehajtásához", így nem veti fel az Alaptörvény sérelmét sem.

Kúria rögzítette: az NVB által hitelesített kérdés a másodlagos uniós jog körébe tartozó tanácsi határozat általi intézkedés bevezetésére vonatkozik. Az uniós jogból, így a másodlagos jogforrásként elfogadott tanácsi határozatból eredő kötelezettségek és a nemzetközi szerződésből eredőek között nem vonható párhuzam - szögezték le, így a bíróság szerint a kérdés nem ütközik nemzetközi szerződésbe és így tiltott tárgykörbe. A bíróság szerint ugyanis a tanácsi határozat azt írja elő, hogy a menekültügyi eljárást az EU-rendelet szabályaival ellentétben a tanácsi határozat által meghatározott tagállamban kell lefolytatni.

Az Országgyűlés hatáskörét illetően a Kúria azt állapította meg, hogy az Országgyűlés valamennyi szabályozást igénylő területet a törvényalkotás körébe vonhat. A Kúria szerint annak eldöntése, hogy az ország területén nem magyar állampolgárok milyen jogviszonyban, státuszban és mennyi ideig tartózkodhatnak alapvető jogokat érintő, a szuverenitásból következő szabályozási tárgykör, és mint ilyen, a törvényhozásra tartozik. A Kúria álláspontja alapján a "betelepítés" kifejezés olyannak tekinthető, amely kellőképpen pontosan határozza meg, hogy a tanácsi határozat által érintettek huzamosabb idejű elhelyezésére Magyarországon kerülne sor.

A Kúria megállapította azt is, hogy a feltett kérdés az egyértelműség követelményének megfelel, alkalmas arra, hogy a választópolgárok a kérdés lényegét megértsék. A bíróság szerint az "Európai Unió" kifejezés köztudomású szervezeti fogalmat takar, és így szervezeti gyűjtőfogalom, a kérdéssel összefüggésben az Európai Unió illetékes döntéshozatali szervét kell érteni rajta.

Aki távol marad, az Európára szavaz
A Demokratikus Koalíció Európa-ellenesnek tartja a Kúria által jóváhagyott kvótareferendumot, ezért az ellenzéki párt - az Együtthöz hasonlóan - bojkottálni fogja a népszavazást és arra szólítja fel a választókat, hogy ne menjenek el voksolni. A DK szóvivője sajtótájékoztatóján kijelentette: Orbán Viktor népszavazási kérdése egy hazug kérdés, amely valójában nem ezer ember befogadásáról, hanem Európai Uniós tagságunk felmondásáról szól. A hazug referendum azt akarja elhitetni, hogy létezik ingyen ebéd, hogy lehetünk potyautasok az EU-ban, hogy a markunkat tartva húzhatjuk ki magunkat a közös feladatok alól - fogalmazott Gréczy Zsolt, hozzátéve: ilyen út márpedig nem létezik. Bojkottjukról szólva hangsúlyozta, hogy aki távol marad, az Európára szavaz. 

A magyar, illetve a nemzetközi jog a "betelepítés" kifejezés tartalmát nem írja le, új társadalmi jelenséghez kapcsolódó fogalomról van szó, ugyanakkor a népszavazás szempontjából "betelepítés" kifejezés értelmezhető tartalmat jelent, a választópolgár számára azt a helyzetet jeleníti meg, amikor nagy számban nem magyar állampolgárok tartós elhelyezésére kerülne sor Magyarország területén. A népszavazás kezdeményezője erről a helyzetről kívánja a választópolgárok véleményét kérni, így a kérdésben használt "betelepítés" kifejezés nem kifogásolható - írta a bíróság. A jogalkotói egyértelműség tárgyában a Kúria leszögezte: a népszavazási kezdeményezés egy konkrét, már meglévő törvényt, a menedékjogról szóló törvényt érinti, amelyet kiegészítenek az uniós rendelkezések.

A Kúria határozata jogerős.

Orbán Viktor történelmi bűnt követ el
Az Együtt elnöke törvényellenesnek tartja a Kúria kvótareferendumra vonatkozó döntését és a népszavazás bojkottjára buzdít. Szigetvári Viktor közleményében szégyenletesnek nevezte, hogy a Kúria kimondta: lehet népszavazást tartani a kötelező betelepítési kvóta ügyében. Szerinte az is felháborító, hogy a testület létezőként kezelte a menekültek elosztását. Orbán Viktor történelmi bűnt követ el, mert valójában nem a betelepítési kvóta, hanem Európa ellen akar népszavazást - szögezte le az ellenzéki politikus, aki szerint a kormányfő "putyini kottából énekel". Az Együtt elnöke a hatályos jogszabályokkal és a magyar joggyakorlattal ellentétesnek tartja, hogy nemzetközi szerződést érintő, "nem egyértelmű" kérdésben írjanak ki népszavazást.

De bizony érinti a a nemzetközi kötelezettségeket
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője közölte: a Kúria kvótareferendumra vonatkozó döntése ellenére fenntartja azt az álláspontját, hogy a kérdés érinti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit. Bel- és igazságügyi kérdéseket - köztük a bevándorlást - az unió és a tagországok közötti osztott hatáskörben kell szabályozni. A PM-es politikus szerint a Kúria szűk körűen értelmezte a nemzetközi kötelezettségvállalás fogalmát. Jávor Benedek felhívta a figyelmet arra is, hogy a betelepítés nem jogi fogalom, így a népszavazási kérdés nem egyértelmű. A politikus megjegyezte: bízik abban, hogy a Kúria koherens marad a nemzetközi kötelezettségvállalás fogalmát illetően akkor is, amikor pártja paksi atomerőművel kapcsolatos népszavazási kérdéséről kell dönteni.

Demonstráció miatt jelentős forgalomkorlátozás lesz Budapest belvárosában ma délután, lezárják egyebek mellett az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky utat, valamint több híd sem lesz járható - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A korlátozás érinti az I., az V., a VI., a VII., a VIII., a IX., a XI. és a XIV. kerületet is.