Az indítás folyamatát az utolsó percben állították le, majd a repülésirányító központban elhangzott az indítóállás alapállapotba helyezésére vonatkozó utasítás. A TASZSZ állami hírügynökség úgy értesült, hogy a hordozórakéta irányító rendszerének egyik olyan műszerében jelzett meghibásodást az automatikus biztonsági rendszer, amely a hajtómű be- és kikapcsolását, illetve a rakétafokozatok leválasztását végzi. A szakemberek a telemetriai (nagy távolságú adattovábbítási) rendszer ellenőrzését végzik, hogy megállapítsák, melyik konkrét csomópontról lehet szó, és hogy téves volt-e a jelzés. Ha nem az volt, meg fogják vizsgálni a műszer cseréjének lehetőségét.
Az indítás hosszú távú elhalasztásáról egyelőre nem történt bejelentés, az újabb startot csütörtökön, közép-európai idő szerint hajnali 4 óra 1 percre tűzték ki. Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a fellövésre Vosztocsnijba érkezett, mindaddig a helyszínen marad, amíg a műszaki hiba okát nem tisztázzák.
Putyin a felbocsátás átütemezését vizsgáló állami bizottság szerdai ülésén Vosztocsnijban hangsúlyozta, hogy időszerű választ kell adni a rakétaiparban fellépő zavarokra. "Oroszország továbbra is vezető helyen áll a felbocsátások számát tekintve. Ez jó, de az rossz, hogy számos zavar fordul elő, és erre időszerűen kell reagálni" - mondta.
Szavai szerint le kell vonni a tanulságokat, ha a zavarok hanyagság miatt keletkeznek. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy új technikai eszközök elsajátításakor történhetnek ilyen esetek, és támogatni kell mindazokat, akik a nehézségek leküzdésén fáradoznak. Mint mondta, a vosztocsniji űrállomás építésére vonatkozó terveket egészében véve betartották. Elismerte, hogy a projekt megvalósítása nem volt egyszerű feladat.
Oroszország új, távol-keleti űrrepülőterét, a Vosztocsnijt egy Szojuz-2.1a rakéta felbocsátásával készülnek felavatni. A rakéta Volga típusú manőverező fokozata három, egyetemi diákok és kutatók által konstruált műholdat (SamSat-218D "nanoszputnyik", Mihajlo Lomonoszov, Aiszt-2D) állít majd Föld körüli pályára.
A következő felbocsátást viszont csak 2017-re tervezik, mert az Amúr térségében létrehozott űrállomás "munka-üzemmódba" állításához még további munkálatokat kell elvégezni. Igor Komarov, a Roszkoszmosz orosz űrkutatási vállalat vezérigazgatója korábban a világ legmodernebb űrközpontjának nevezte a Vosztocsnijt, hozzátéve, hogy kapacitásainak kereskedelmi értékesítése 2018-tól kezdődhet majd meg. Abban az évben 5, a továbbiakban pedig 8-10 felbocsátással számolnak évente.
A mintegy 700 négyzetkilométeren elterülő objektumot Oroszország fő polgári űrkikötőjének szánják, általa csökkentve a kazahsztáni Bajkonurtól való függőséget. A Vosztocsnijból felbocsátott rakéták kezdeti repülési pályája nem halad át sem sűrűn lakott orosz, sem más országokhoz tartozó területek fölött, és a leváló hajtóműfokozatok darabjai is szinte lakatlan orosz területekre, illetve nemzetközi vizekbe hullnak majd vissza.
Az első startot eredetileg 2015 végére tervezték, az űrhajósok első felbocsátását pedig 2018-ra, de az építési munkálatok elhúzódtak, és Putyin elnök az átütemezés mellett döntött. Embert szállító űrhajó a tervek szerint 2023 után száll majd fel először Vosztocsnijból.