A kamatcsökkentés mellett a monetáris tanács az egynapos hitelkamatot 1,45 százalékról 1,30 százalékra mérsékelte, az egynapos betéti kamatot pedig változatlanul mínusz 0,05 százalékon hagyta. Ezzel a kamatfolyosó 1,5 százalékosról 1,35 százalékosra szűkült.
Az előző, március 22-i kamatdöntő ülésen indította el az újabb kamatcsökkentési ciklust a tanács. Akkor is 0,15 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, egyben negatív egynapos betéti meghatározása mellett szűkítették a kamatfolyosót is. Ugyancsak a márciusi kamatdöntő ülésén vezette be a tanács, hogy ezentúl az alapkamat mellett egyidejűleg az egynapos betéti és hitelkamatok szintjéről, azaz a kamatfolyosó szélességéről is határoz.
A kamatdöntésről kiadott közleményében a tanács leszögezte, hogy a másodkörös inflációs hatások visszaszorítása és az inflációs cél fenntartható elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat. A másodkörös inflációs kockázatokat a tartósan alacsony költségoldali inflációs nyomás, a világgazdaság lassulása és az inflációs várakozások historikusan alacsony szintje okozza. Az ilyen kockázatok mérséklése érdekében folytatta kamatcsökkentési ciklusát a tanács, és döntött keddi ülésén az irányadó ráta 15 bázispontos csökkentése mellett.
Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak 2018 első felében ér annak közelébe.
A tanács megítélése szerint az MNB növekedéstámogató programja, a lakásépítéseket ösztönző és az EU-források ütemesebb lehívását segítő kormányzati intézkedések együttes hatására az év közepétől ismét gyorsul a konjunktúra és elérhetővé válik a 3 százalék körüli növekedési ütem fennmaradása. A javuló jövedelmi folyamatok, a hitelezés élénkülése, valamint a lakosság óvatossági megfontolásainak fokozatos oldódása segíti a fogyasztás bővülését, amely a következő években érdemben támogatja a gazdaság növekedését - elemezte a kilátásokat a monetáris tanács.
A kiadott közleményében a tanács figyelmeztet azonban arra is, hogy előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzpiaci hangulat változékonyan alakult, amit főként a globálisan meghatározónak számító jegybankok monetáris politikájával kapcsolatos várakozások, illetve az olajpiaci hírek befolyásoltak. A rövid bankközi hozamok, valamint az állampapírhozamok mérséklődtek. Az erős külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány azonban tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.
