Ünnepi fanfárok helyett is harci kürtöket hallott a kedves vezető az alaptörvény aláírásának ötödik évfordulójára rendezett parlamenti megemlékezésen. Ezért aztán nem meglepő, hogy beszédében többször felbukkant a háborúság gondolata. Pedig igazán lett volna oka egy kis megnyugvásra, hiszen az országot már olyanná formálta, amilyenné akarta, itt csak az történik, amit ő kigondol és/vagy jóváhagy. De nem. Orbán Viktor még a saját ünnepén is harcol. Emlékei szerint ugyanis az alaptörvény politikai csatában született és öt év elteltével büszkén jelentette ki, hogy "ezt a csatát mi nyertük meg".
Nem árt tehát felidézni, hogy bár az ellenzék - amely a tegnapi ünnepségre sem volt hajlandó elmenni - erőteljesen támadta ugyan az alkotmányozás tényét és a megszületett szöveget is, de lényegében tehetetlen volt. A kétharmados többség szilárdan állt a kedves vezető mögött és nem hagyott kétséget afelől, hogy az ö (isteni?) akaratának kell érvényesülnie. Hiszen Orbán Viktor már a 2010-es választási győzelem estéjén megmondta, hogy "forradalom történt a szavazófülkékben". Ezt pedig attól kezdve - mindmostanáig - úgy értelmezték, hogy a nép felhatalmazta őket bármire, amit csak kigondolnak. Márpedig új alkotmányt is alkottak, amire a szavazók - szerintük - már a voksoláson áldásukat adták.
A hatalom legfőbb képviselőinek - leszámítva az igazoltan távol lévő Áder Jánost - most tehát nem volt más dolguk, mint különböző típusú szóvirágokkal méltatni rendszerük nagyszerűségét, beleértve legfőbb vívmányukat, az alaptörvényt. Gulyás Gergely szerint például ez "nemcsak a legfelsőbb jogforrás a magyar jogi hierarchiában, hanem identitást tükröz, azonosulást kínál.” Ha tetszenek érteni. De még rajta is túltett Schmitt Pál, akit már csak azért is nagy becsben kell tartani, mert húsvét hétfőn is vette a fáradságot, hogy aláírja az elé tett dokumentumot. Mint ahogy minden elé tett papírral megtette, kétkedés nélkül. A plágiumbotrányába belebukó volt államfő azt mondta, az alaptörvény egyfajta erénytükör, bármit jelentsen is ez, és ha valóban így van, akkor vajon számára mit mutat.
A szóvirággá formált zöldségek versenyében mindenesetre megadta az alaphangot, hogy az ünnepség elején közölték, 2011. április húsvét hétfője nem csak Jézus Krisztus születésnapja volt, hanem Magyarország újjászületésének napja is. És nem akadt senki, aki szólt volna, hogy a születés és a feltámadás között azért van némi - nem elhanyagolható - különbség. Viszont Orbán Viktor érkezésekor mindjárt kezet csókolt Makrai Katalinnak, aki meg is érdemli ezt, hiszen sok éve kitart férje, a volt államfő mellett. Schmitt Pál ezúttal nem kapott kézcsókot, pedig neki is kijárt volna, már csak azért a sok aláírásáért.
