Ezek értelmében a jegybanki alapítványok adatkiadásának korlátozása kikerülhet a jogszabályból, a változtatás azonban tartalmazza, hogy az alapítványokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrizheti. A módosítás szerint azonban a jogszabályváltozást a folyamatban lévő ügyeknél nem kell alkalmazni, miután az Ab bírálta a korábban elfogadottak visszamenőleges hatályát is. Bánki Erik, a javaslat fideszes beterjesztője hangsúlyozta: a változtatások minden tekintetben megfelelnek az Ab által kijelölteknek.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára nem nyilatkozott arról, hogy a kabinet támogatja-e az előterjesztést, mint fogalmazott, a kabinetnek nem volt lehetősége azt megtárgyalni. A testület ülésén Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke alkotmányosnak ítélte a változtatást. Kijelentette: megfelel az információszabadságról szóló törvényben foglaltaknak az a mód, ahogyan a javaslat leszűkíti a nem nyilvános adatok körét. Ez utóbbit azonban az ellenzék vitatta, a képviselők konkrétumokat hiányoltak azzal kapcsolatban: mely adatok kiadását tarthatja vissza a jegybank.
Tóth Bertalan (MSZP) azt vetette fel, hogy az ÁSZ ellenőrzési jogát a számvevőszékről szóló jogszabályban is szerepeltetni kellene. Arra is rákérdezett, egyetértett-e a változtatásokkal az Európai Központi Bank. Tállai András erre úgy felelt: mivel képviselői javaslatról van szó, a kormánynak nem volt egyeztetési kötelezettsége az európai pénzintézettel.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén fogadta el első ízben a jogszabályt, kivételes eljárásban, ám azt Áder János államfő nem írta alá, hanem március 9-én az Ab-hez küldte. A testület március végén állapította meg a jogszabály egyes passzusainak alaptörvény-ellenességét.