A jogértelmezési vitáknak nem a nyilvánosság a színtere - mondta a Népszavának Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint alapszabály, hogy eljárási kérdésekben mindig bíróságnak van igaza, és a vádhatóságnak ezt illik tudomásul vennie, alkalmazkodnia kell a bíróság elvárásaihoz. Abban az esetben, ha az ügyészség ezt nem veszi tudomásul, és kételkedik abban, hogy a bíróság álláspontja a vádirat kiegészítésére, illetve átdolgozására megalapozott, mint ahogy ez most a Quaestor-ügyben is történik, akkor a vádhatóságnak azzal kell számolnia, hogy a bíróság nem tartja kellően megalapozottnak a vádat. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy enyhébb ítélet születik mint amit az ügyészség indokoltnak tartana - érvelt Fleck Zoltán.
Az ügy előzménye, hogy a Fővárosi Törvényszék szombaton közleményt adott ki, amely szerint az ügyészség a Quaestor-ügy vádiratában nem jelölte meg azt, hogy a több mint 6 millió darab adatfájl, elektronikus bizonyíték, pontosan mely tény bizonyítására szolgálnak. Erre azonban – a Fővárosi Főügyészség tegnapi ellenközleménye szerint – törvényesen nem is kerülhetett volna sor, ugyanis 2014. január 1-jével megváltoztak az erre vonatkozó törvények.
Korábban a vádiratban a bizonyítási eszközök mellett azt is meg kellett jelölni, hogy azok mely tény bizonyítására szolgálnak, most viszont a vádiratnak kizárólag a bizonyítási eszközök megjelölését kell tartalmaznia, valamint azt, hogy azok mely cselekmény vagy részcselekmény bizonyítására szolgálnak. Ennek pedig a főügyészség állítása szerint, eleget tettek. Az elhíresült Quaestor-ügy 132 ezer oldal terjedelmű nyomozati irata, valamint a több mint 1500 oldalas, a törvényszék elvárásainak megfelelő, egyenként történő hivatkozás a főügyészség szerint megfelelő, és úgy vélték, hogy a vádirat tartalmi egyensúlyának felborulását is eredményezné, ha teljesítenék a Törvényszék igényét. A Fővárosi Főügyészség közleményében még azt írja, hogy a „Főügyészségnek nem áll módjában teljesíteni (a Törvényszék kérését), mert azt sem a büntetőeljárási törvény, sem a bírósági gyakorlat alapján nem lehet végrehajtani".
A Főügyészség nevében Ibolya Tibor fővárosi főügyész hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla egy másik, korábbi ügyben hozott döntésére is, amelyben az ítélőtábla megállapította, hogy 2014. január 1-je után "olyan kötelezettség az ügyészt nem terheli, hogy egy cselekménnyel összefüggésben már a vádiratban perbeszédbe illő módon részletezze azt, hogy mely bizonyíték támasztja alá az elkövetési magatartást". Ezek elmaradása így nem értékelhető a vádirat törvényi kellékének hiányaként - hangsúlyozta a főügyész.
