Kertész Imre műveiben a nácik szörnyűséges rémtetteit dolgozta fel, és szüntelenül fellépett a totalitárius rezsimek ellen. És nem riadt vissza a mai Európa szélsőjobboldali áramlatainak kritikai magyarázatától sem - hangsúlyozta közleményében Josef Ostermayer.
Az osztrák szociáldemokrata politikus szerint "nem utolsó sorban a főművén, a Sorstalanságon kereken 13 éven át végzett munka tanúsítja, milyen nagy volt a motivációja, hogy a holokauszt túlélőjeként és a kor tanújaként irodalmi formában dolgozza fel személyes történetét".
Kertész Imre halálával "az irodalmi metropolisz Berlin egy nagy és fontos személyiségét veszítette el" - közölte csütörtökön Michael Müller, a német főváros főpolgármestere. A német szociáldemokrata párt (SPD) politikusa közleményében kiemelte, hogy Kertész Imre "korunk egyik legjelentősebb írója" volt.
Azzal a döntésével, hogy "a nemzetiszocialista holokauszt túlélőjeként városunkban él és alkot, erőteljes jelzést adott a megbékélésért és a párbeszédért" - tette hozzá. Berlin mindig is büszke volt és az is marad, amiért "sok éven keresztül városunkból beszélt a teljes őszinteségnek és emberiességnek ez a világszerte meghallgatott hangja" - hangsúlyozta Michael Müller.
Berlin "egy nagy írót gyászol", és kifejezi együttérzését Kertész Imre családtagjainak, barátainak, ismerőseinek és pályatársainak - olvasható a főpolgármester közleményében. A városvezető felidézte, hogy Kertész Imrét 2006-ban Berlin legmagasabb rangú elismerésével, az Ernst Reuter-emlékéremmel tüntették ki. Az irodalmi Nobel-díjas magyar író 2001-től 2012-ig élt a német fővárosban, a Berlini Művészeti Akadémia 2012-ben nyitotta meg a kézirataiból, leveleiből, naplóiból és egyéb dokumentumaiból álló archívumát. Kertész Imre csütörtökön, életének 87. évében, hosszan tartó súlyos betegség után hunyt el budapesti otthonában.