Donald Trump a The New York Times című napilapnak adott interjújában elmondta: ellenezte ugyan az iraki háborút, de az amerikai kormánynak meg kellett volna ragadnia az alkalmat, hogy megszerezze az olajforrásokat. Most viszont el kellene pusztítani az iraki olajt, mert amellett, hogy az Iszlám Állam egyik fő bevételi forrása, Irán meg fogja vetni a lábát Irakban, és a perzsa állam fogja megszerezni az ottani nyersanyagokat - tette hozzá.
A politikus hangsúlyozta, hogy ez az Egyesült Államok hibája, mert be sem kellett volna vonulni Irakba, és nem kellett volna lerombolni az országot. "Szaddám Huszein rossz fiú volt, de jó volt egy dologban: a terroristák ölésében. Úgy ölte a terroristákat, mint senki más, nem igaz? Most (Irak) a terrorizmus Harvardja" - mondta.
A Közel-Kelettel kapcsolatos amerikai szerepvállalásról Donald Trump úgy vélekedett, hogy az halált, pusztulást és anyagi veszteséget okozott.
Trump arra kérdésre válaszolva, hogy beszüntetné-e az olajvásárlást Szaúd-Arábiától és más arab országoktól, amíg nem küldenek szárazföldi egységeket az Iszlám Állam elleni harchoz, azt válaszolta: valószínűleg igen. Ezt azzal indokolta, hogy ezek az országok - különösen Szaúd-Arábia - nem fizetik meg az Egyesült Államok által nyújtott védelmet. Hangsúlyozta, hogy a zuhanó olajárak ellenére is rengeteg pénze van Szaúd-Arábiának, de az amerikai védelem nélkül nem sokáig létezne az olajmonarchia.
A szíriai konfliktusról és az Iszlám Állam elleni harcról szólva Donald Trump azt mondta, hogy "őrültség és idiotizmus" egyszerre Bassár el-Aszad szíriai elnök és a terrorista csoport ellen harcolni. Meglátása szerint a két fél egymással harcol, az Egyesült Államok pedig mindkettejükkel. "Aszadnál sokkal nagyobb probléma az Iszlám Állam, és én ezt mindig is így éreztem" - hangsúlyozta.
A NATO-ról szólva nehezményezte, hogy az Egyesült Államok költi - véleménye szerint aránytalanul - a legtöbb pénzt a katonai szövetségre. A szövetségnek a financiális hozzájárulásban és a terrorizmus elleni harcban is meg kell változnia - mondta a republikánus elnökjelölt-aspiráns.
Donald Trump nem adott egyenes választ arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok kémkedjen-e szövetségesei után, illetve helyes volt-e Barack Obama amerikai elnök döntése arról, hogy befejezték Angela Merkel német kancellár mobiltelefonjának lehallgatását. Nyomatékosította ugyanakkor, ha Németország nem is biztosan, de sok ország kémkedik az Egyesült Államok után, és Edward Snowden, a titkos megfigyelésekről szóló információk kiszivárogtatója nagy károkat okozott az országnak.
Hajlandóságot mutatott arra is, hogy kivonja az amerikai csapatokat Japánból és Dél-Koreából, amennyiben a két ázsiai ország nem növeli az anyagi hozzájárulását az ott állomásoztatott katonák költségeihez. Ezt azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok nem engedheti meg magának a milliárdos veszteséget, amit csapatainak állomásoztatása okoz.
Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy Japán és Dél-Korea nukleáris arzenált létesíthet, ha az Egyesült Államok továbbhalad a "gyengeség útján". "Nem hiszem, hogy biztonságban érzik magukat amiatt, ami a mi országunkban zajlik" - vélte a republikánus elnökjelölt-aspiráns.
Az amerikai katonák külföldi bevetését attól teszi függővé, hogy mennyire voltak barátságosak az adott országok az Egyesült Államokkal. Leszögezte, a külföldi beavatkozások elsődleges célja mindig is "országunk megvédése" lesz, ha elnöknek választják.
A The New York Times arról is kérdezte az üzletembert, hogy Oroszország meghatározó szerepet tölt-e majd be Ukrajnában. Donald Trump szerint ha az Ukrajna körüli országok nem lépnek fel vagy kérik az amerikaiak segítségét, akkor igen. Hangsúlyozta, hogy ezek az országok viszont nemhogy nem kérnek segítséget, nem is beszélnek Ukrajnáról.
A dél-kínai-tengeri területi vitákról beszélve Trump arra lyukadt ki, hogy az Egyesült Államok hatalmas kereskedelmi hatalommal bír Kína felett. Ennek ellenére - mint fogalmazott - Kína malacperselynek használja az Egyesült Államokat: pénzt vesz ki belőle, de nem fizeti vissza.