Az 54. színházi világnapon a színházakban az előadások előtt Magyarországon is felolvassák a világnapi üzenetet. A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a színház művészei és a közönség számára. Legelőször Jean Cocteau szövege hangzott el több mint húsz ország színpadain. Az idén Anatolij Vasziljev világszerte elismert színházi rendező fogalmazta meg gondolatait.
Anatolij Vasziljev üzenetében felteszi a kérdést, hogy szükség van-e színházra, mint írja, a színház manapság jelentéktelenné vált a városokban és az országokban lejátszódó tragédiákhoz képest. Azonban leszögezi, hogy a színház bármit el tud mondani. "Azt is, ahogy az istenek az egekben élnek, ahogy a rabok barlangokban szenvednek és ahogy a szenvedély felemel, a szerelem elpusztít, hogy mennyire nincs szükség jó emberre, hogy hazugság ural mindent, és ahogy az emberek a lakásaikban élnek, a gyerekek pedig - a menekülttáborokban, és ahogy visszatérnek a sivatagba, és ahogy elválnak a szeretteiktől, a színház mindenről képes beszélni" - írja a művész.
Kiemeli, hogy a színház mindig volt, örökké lesz és az eljövendő ötven-hetven évben különösen nagy szükség lesz rá. "Mert valamennyi művészet közül csakis a színház az - ahol a szó szájtól szájig, a tekintet szemtől szemig, a mozdulat kéztől kézig, testtől testig hatol. Nincs szüksége közvetítőre" - fogalmaz az alkotó.
"Fenébe a kütyükkel és a számítógépekkel - menjetek színházba" - írja. Hangsúlyozza, hogy mindenféle színházra szükség van, csupán egyetlen színházra nincs szükség - a politikai játszmák színházára, a politikai egérfogó színházára, a politikusok színházára, a politika színházára. "És legkevésbé a mindennapi terror színházára - legyen bár egyéni vagy kollektív; nincs szükségünk a hullák színházára, az utcákon és tereken, a fővárosokban és vidéken folyó vér színházára vallások és etnikumok között" - fogalmaz a művész.
A MASZK Országos Színészegyesület március 30-i gálaestjén a Budapesti Operettszínházban a társulat művészein kívül fellépnek többek között a MASZK vezetőségének tagjai, a budapesti és vidéki nemzeti színházak meghívott vendégei. A gálaestet már 16. éve rendezik meg a világnap alkalmából, bevételéből a rászoruló, idős színészeket támogatják.
A hagyományok szerint a gálán szakmai díjakat is átadnak, köztük a Gobbi Hilda-életműdíjat és a pályakezdőknek odaítélhető Soós Imre-díjat, a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) Magyar Központjának elismerését, a Hevesi Sándor-díjat, a Szabadtéri Színházak Szövetségének Amfiteátrum-díját, valamint a Vámos László- és Kállai Ferenc-díjat. A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet - és tágabb értelemben a kultúra - fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.
