A bíró szerint az elítélt "szándékosan, előzetes összeesküvés alapján, gyűlölettől és ellenséges érzülettől vezérelve" okozta két személy halálát, és "politikai gyűlöletet" érzett a luhanszki terület lakosai iránt. Kijelentette, hogy Szavcsenko egy "bűnszövetkezet" tagja volt, amely arra törekedett, hogy "korlátlan számban öljön meg embereket". Szavcsenko, aki az erősen átpolitizált tárgyaláson nem ismerte el bűnösségét, korábban közölte, hogy nem kívánja megfellebbezni az ítéletet. Ügyvédje közölte, hogy az ukrán katonanő újrakezdi az éhségsztrájkot. Nagyija Szavcsenko, akit hazájában nemzeti hősnek tekintenek és parlamenti képviselőnek is megválasztottak, megtagadta, hogy az előírásnak engedelmeskedve állva hallgassa végig az ítélethirdetést. A büntetés mértékét kedden hirdeti ki a bíróság. Az ügyészség 23 évi szabadságvesztés kiszabását kérte.
A 34 éves Nagyija Szavcsenko 2014-ben - a kelet-ukrajnai harcok kirobbanásakor - szabadságra ment az ukrán légierőtől, és belépett a kelet-ukrajnai szakadárok ellen harcoló Ajdar önkéntes alakulatba. Moszkva azzal vádolta meg, hogy bűnös egy Luhanszk megyei tüzérségi támadásban megölt két orosz tévés, Igor Kornyeljuk és Anton Volosin halálában, mert az újságírók tartózkodási helyének koordinátáit megadva ő irányította rájuk a tüzet. Szavcsenko ugyanakkor kitart amellett, hogy a tévések halálakor ő már a luhanszki szakadárok fogságában volt és kényszerítették az orosz határ átlépésére. A hétfőn kihirdetett ítélet szerint az orosz állami televízió munkatársainak halálhoz vezető támadás értelmi szerzője Szerhij Melnicsuk, az Ajdar parancsnoka volt, akinek ügyét külön kívánja tárgyalni az orosz igazságszolgáltatás.
Az ukrán kormány tiltakozott Szavcsenko letartóztatása ellen, mondván: a katonanőt hadifogolyként kell kezelni, és a jelenleg érvényben lévő kelet-ukrajnai tűzszünet keretében szabadon kellene bocsátani. Hasonlóképpen az ukrán katonanő elengedése mellett emelt szót Barack Obama amerikai elnök és moszkvai nagyköveteiken keresztül az EU tagállamai is ezt tették, de Moszkva ezt elutasította, megengedhetetlennek nevezve a bíróság ügyeibe való beavatkozást.
Az ítélethirdetésen jelen volt több ukrán hivatalos személy - köztük Petro Porosenko ukrán elnök szóvivője -, őket azonban a tárgyalás helyszínére tartva, az orosz határon, három órára feltartóztatták. Irina Gerascsenkót, a kelet-ukrajnai megbékélés ügyében eljáró ukrán elnöki különmegbízottat nem is engedték be Oroszországba, sőt, öt évre kitiltották. A donyecki bíróság épülete előtt az ítélethirdetés idején tüntetést tartottak az orosz igazságszolgáltatás mellett.
Kijev mellett korábban is több nemzetközi fórum szót emelt érdekében, öt uniós állam – Svédország, Lettország, Nagy-Britannia, Románia, Lengyelország – külügyminisztere közös levélben fordult Federica Mogherinihez, az EU kül- és biztonságpolitikai főbiztosához, amelyben a perben érintett orosz hivatalos személyek elleni szankciókat sürgetnek.