Arató András, Klubrádió
Bocsánatot kérek, de amin nevetni lehet, az vagy vicces, vagy nevetséges, vagy olyan szörnyű, hogy már csak röhögéssel lehet elviselni. A Forradalmi Ifjúsági Napok keretében tartott miniszterelnöki kifutó, aztán a rezsi-biztos lírai visszhang-betétdala minősítésétől eltekintek, ezek önmagukért beszélnek, ám ha azt is figyelembe vesszük, hogy nőtt egy pukli Ner bácsi homlokán, akkor egy halvány mosolyra mégiscsak futja.
Avar János, újságíró
Kormányfőnk beszédét, ugyanis éppen előtte néztem meg videóról Trump szónoklatát, s hihetetlenül vicces volt a kísérteties hasonlóság: ezek a beszédek egy kaptafára készülnek. Az önjelölt nemzetmentő az országát bántó, neki ártani akaró külső és belső ellenséggel szemben harcot hirdet, amit nélküle elvesztenénk. S ha a világ legerősebb országáról sikerülhet elhitetni milliókkal, hogy mentésre szoruló áldozat, akkor hazai demagógunk lelkendező táborával miért ne menne?!
Bolgár György, rádiós újságíró
Én semmit, még Orbán Viktort sem, aki pedig mindent megtett azért, hogy a rettenthetetlen népvezér szerepében jól elszórakoztassa a közönséget. A nagyobb hatás kedvéért még egy vacak esernyőt sem kért a feje fölé, hadd lássák fegyverben álló hadai, hogy őt nem tántorítja el a Brüsszelből rá küldött eső a nép és a haza védelmétől. Vicc volt az egész, de nem vicces.
Farkasházy Tivadar, Hócipő
Orbán Viktor beszédét, aki a jakobinusokat gyalázta, talán nem hallott Batsányiról és a francia forradalomról. Utána a gazdaállatokat, pedig neki aztán van Moszkvában, majd Európát szidta, később az európai egység megteremtése mellett agitált, vagyis álmában legalább két Orbán volt, csak nem játszott, hanem harcolt egymással. Az már csak hab a tortán, hogy támogatja a lengyelek harcát a szabadságért és a függetlenségért. Bizonyára Brüsszel ellenében, hogy ismét egy bolhák lehessenek a gazdaállata bundájában.
Horváth István, hírlapíró
Hogy a gazdaállat nem kért bocsánatot.
Horváth Zoltán, újságíró
Számomra az tűnt viccesnek, ahogyan Magyarország regnáló miniszterelnöke szétázott frizurával stand up-ol az e célra idefuvarozott lengyel demonstráció-turistáknak. De csak a látvány. A tartalom sokkal inkább tragikusnak tetszett. A miniszterelnök számára viszont - mint mondotta - a délutáni pedagógus-ultimátum tetszett viccesnek. Persze lehet, hogy korán mondott véleményt. Hiszen még nem tudhatja, hogy mi lesz a csattanó...
Veress Jenő, a Népszava főmunkatársa
Azt a kissé elmefáradt, puhos öregurat, aki esőben esernyő nélkül úgy beszélt, mint Brezsnyev - aki ha bekopogtak hozzá, azt is céduláról olvasta fel, hogy „ki az?”. (Vagy még inkább, mint Csernyenkó, elemcsere előtt.) Aki a márciusi ifjak örökösének mímelte magát, bár Petőfi egy kifizetetlen Pilvax-számlát sem hagyott volna rá. Onnantól, hogy „üdvez légy, születésed napján, magyar szabadság, tisztelt hölgyeim és uraim”, odáig, hogy hajrá magyarok. De csak vicceltem. Egyáltalán nem volt vicces...
