;

Jancsó Miklós;Bergamói Nemzetközi Filmfesztivál;

Csákány Zsuzsa filmvágó, Jancsó Miklós özvegye

- Jancsó Miklósra emlékezett a fesztivál

A március 5-13. között megrendezett, száznegyven különböző alkotást felvonultató 34. Bergamói Nemzetközi Filmfesztivál Jancsó Miklós Kossuth-díjas rendező emléke előtt is tisztelgett. A rendezvényen az alkotó özvegye is jelen volt.

A vasárnap zárult bergamói filmfesztiválon a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet közreműködésével idén a két éve elhunyt világhírű rendező, Jancsó Miklós emlékének szenteltek egy igazán gazdag retrospektív sorozatot abból az alkalomból, hogy elkészült a Kossuth-díjas alkotó munkásságának digitális felújítása. A rendezvény címe találó: Lefilmezni a teret, bekeríteni a történelmet. A retrospektív művészetének első húsz évére koncentrált, a '60-as, '70-es, '80-as években született filmekre, amelyek többnyire Magyarországon készültek. Egyik leghíresebb Olaszországban forgatott filmjét, a Rudolf osztrák-magyar koronaherceg története által inspirált Magánbűnök, közerkölcsöket 1976-ban forgatták. Sok idő eltelt a rendező leghíresebb alkotásainak bemutatója óta, de Jancsó-filmet még ma is csak úgy lehet nézni, ha a néző maximálisan átadja magát a rendezőnek, aki sajátos nézőpontjával, remek történetmesélési készséggel vezeti át a filmen. Ha létezne olyan számítógépes applikáció, amely átrajzolná Jancsó kamerájának objektív-szubjektív mozgását egy-egy jelenet felvételekor, nagyon érdekes ábrákat mutatna a harmonikus, geometrikus körökből álló ábra.

Az olaszországi fesztiválon az alkotó munkamódszerébe is bepillantást nyertünk. Régi interjúiban említi, hogy ő “szegény” filmeket készít. Stílusa abból a kényszerhelyzetből született, hogy kevés pénzből kellett alkotnia. Így jöttek létre a hosszú snittek egyszerűen azért, hogy időt és munkát takarítson meg velük. Ne feledjünk, a maga idejében ezzel a stílussal a filmkészítést alapjaiban újította meg, s nemcsak generációja, a Nouvelle Vague alkotói köreiben vált iránymutatóvá, hatása a mai kortárs filmművészetre is kihat. Gondoljunk csak bele, ma egyre többen alkalmazzák a hosszú, megszakítások nélküli beállításokat. Mindig két dinamikus eleme van egy-egy hosszú snittnek: a konkrét történés és a mozgásokat összekötő különböző töltésű drámai elemek. Ahhoz, hogy ezek a hosszú jelenetek elérjék a kívánt maximális hatást nagyszabású gépmozgásokra, állandó daruzásra, speciális lencsékre volt szükség. A magyar film ezen kivételes alkotásaiban a jelenet középpontja szinte mindig a modern ember múltja. “Miközben a történelmet mesélem, ugyanazt a játékot űzöm, mint a stílussal: nyersanyagként használom a történelmet, ahogy a szobrász az agyagot" - mesélte egy ízben.

A magyar rendező tiszteletére rendezett olasz vetítéssorozatra 17 nagy játékfilm és 9 rövidfilm társaságában Bergamóba érkezett Jancsó Miklós özvegye, Csákány Zsuzsa vágó, aki számtalan filmben dolgozott együtt férjével. A retrospektív sorozat megszervezésében jelentős szerepet vállaló Pintér Judit filmes újságíró és Gelencsér Gábor kritikus, az ELTE Filmtudományi Tanszékének docense is. Csákány Zsuzsát a vetítések szünetében kérdeztük a férjével közös éveiről, emlékezetéről. Jancsó munkásságáról szólva kijelentette, a rendező nem pusztán egy szűk réteghez kívánt szólni. Ennek ellenére, úgy látja, kevesen vették az üzenetét. Természetesen, liberális értelmiségiként azt tekintette politikai feladatának, hogy kritikus hangvételével befolyásolja a közönséget. Jancsó Miklósról köztudott volt baloldalisága, csakhogy megtapasztalta, mennyire mást jelentett Olaszországban kommunistának lenni, mint Magyarországon.

Csákány Zsuzsa fi lmvágó, Jancsó Miklós özvegye

Csákány Zsuzsa fi lmvágó, Jancsó Miklós özvegye

A beszélgetés során szóba került, kit tekintett mesterének Jancsó és kit tartott Magyarországon utódjának. Felesége lapunkkal megosztotta, mennyire fontos példakép volt a férje számára Michelangelo Antonioni. Elmesélte, amikor a magyar művész Olaszországba érkezett, minden követ megmozgatott, hogy találkozhasson kollégájával. Akkori élettársa, Monica Vitti olasz színésznő is közreműködött abban, hogy létrejöjjön a találkozó. “De mindez még azelőtt történt, hogy én beléptem volna az életébe, hiszen sokkal fiatalabb voltam nála” - fűzte hozzá Jancsó özvegye. Ami az "utódlását" illeti, a direktor erről nem nagyon gondolkodott, viszont vannak rendezők, akik bevallottan Jancsó követőinek tartják magukat. Ilyen például az éppen a hétvégén Szófiában életműdíjat kapott Tarr Béla vagy Mundruczó Kornél, az olasz rendezők között pedig Bernardo Bertolucci nyilatkozott úgy, hogy a hosszú beállításainak Jancsó Miklós volt az ihletője.

A Népszava a több év kihagyás után, új formában felélesztett magyar filmes seregszemléről is kérdezte Csákány Zsuzsát. "Nagyon szerettem a régi filmszemléket, amelyeket a nemzetközi figyelem is követett. A korábbi szemlék az eltelt egy év termését mutatták be, hiszen minden évben 20-30 film készült, amelyekből néhány kiemelkedő alkotást kilehetett választani külföldi forgalmazásra. A mostani filmhét az utóbbi évek termését gyűjtötte össze, köztük több koprodukciós alkotást, amelyet külföldről finanszíroztak egészen más költségvetéssel, mint az itthoniakat, ezért egyenlőtlen szembeállítani őket egymással" - mondta el. "Míg Mundruczót és Nemes Jeles Lászlót széles körben forgalmazzák, addig a mai korlátolt források között a többi hazai alkotónak kevesebb esélye van kitűnni" - folytatta. A hatvanhat esztendős Csákány hozzátette: nyugdíjasként csak a partvonalon kívülről szemléli az eseményeket. A világhíres alkotó özvegye ritkán nyilatkozik, mint mondja, Jancsó Miklós életében is igyekezett háttérben maradni. Mindössze két év telt el halála óta és a fájdalom még túl erős ahhoz, hogy bizonyos dolgokról nyilatkozzon, jegyezte meg. "Még sok mindent fel kell dolgoznom közös életünket illetően. Ez a fesztivál jó alkalomnak tűnt arra nézve, hogy lássam, amint a férjem munkásságát bemutatják azoknak az olasz érdeklődőknek (főként fiataloknak), akik még nem ismerik" - tette hozzá. Ha valaki így érkezik, csak lelkes fogadtatásban részesülhet.

A zenei stílusokon, műfajokon átívelő, mégis jellegzetesen közép-kelet-európai muzsikát alkotó és előadó Palya Bea március 18-án, pénteken este a belvárosi Akvárium klubban tartja Tovább Nő című lemezbemutató koncertjét. Kíváncsisággal és lelkesedéssel írja, tanulja az új dalokat, miközben főszerepet kapott egy francia nagyjátékfilmben és egy újabb gyereklemez zenei anyaga is elkészült. Bátrabbnak, magabiztosabbnak érzi magát, mint korábban.