Orbán Viktor csütörtökön rábólintott az egészségügyi államtitkár terveire – ezt Ónodi-Szűcs Zoltán a Magyar Kórházszövetség siófoki konferenciájának záró napján jelentette be előbb egy zártkörű megbeszélésen, majd a nyilvános fórumon is. Valójában persze a miniszterelnök egyszer már jóváhagyta az azóta sokszor ismertetett ötpontos listát, most tehát minden bizonnyal csak ellenőrizte, hol tartanak az alapellátás megerősítésében, a kancellári irányító rendszer kiépítésében, az intézmények működését szabályozó minimumfeltételek újraszabályozásában, a krónikus ápolás egészségügyről történő leválasztásában és a budapesti ellátás újraszervezésében, az új fővárosi kórház előkészítésében.
Az eredmények egyelőre csak határidőkben mutatkoznak meg, gyakorlati lépések hónapok óta nem történtek, de a kórházak vezetői már attól megnyugodtak, hogy az államtitkár kijelentette, nem is kancellárnak nevezik majd azokat az új térségi irányítókat, akik 6-8 kórház betegellátási feladatait hangolják majd össze és nem azért teszik őket a kórházak feje fölé, mert ők rosszul gazdálkodnak. Az átszervezés az idén nehezen indulhat el, hiszen Ónodi-Szűcs Zoltán csak azt ígérte meg, az év végéig elkészülnek az új ellátási egységek kialakítását és működését szabályozó törvények.
Amíg lehet, húzzák az időt, hogy minél később kerüljön nyilvánosság elé annak az ÁNTSZ felmérésnek az eredménye, amely szerint a legtöbb kórház a működéshez szükséges minimumfeltételek töredékének felel csak meg. Szentes Tamás országos tisztifőorvos többszöri érdeklődésre is csak annyit árult el, hogy a közérdekű adatigénylés hivatali határidejét betartva majd kiadják a listát.
Az egészségügyben dolgozók jogos bérköveteléseiről szólva az államtitkár bizakodóan nyilatkozott, hogy az idei költségvetés módosítása és a jövő évi büdzsé már kínál lehetőségeket az emelésekre, de részleteket erről sem árult el. Annyit azonban megerősített, hogy a szakszervezetekkel és érdekvédelmi szervezetekkel az ágazati kollektív szerződésről folytatott tárgyalásokat csak bérmegállapodással lehet lezárni. A béremelésekre az ágazaton belülről úgy próbálnak meg forrásokat találni, hogy rugalmasabb bérgazdálkodást engednek az intézményeknek a bértömeg és az ellátások után járó elszámolások összevonásával, és a túlfizetett területekről az alulfinanszírozott szakmákba akarják átcsoportosítani a pénzek egy részét.
Ónodi-Szűcs Zoltán szerint az ágazat háttérintézményeiről Lázár János kancelláriaminiszterrel folytatott megbeszélésén világossá tette, hogy külön kell választani a hatósági, a finanszírozási és fenntartói feladatokat a minisztérium jogalkotó tevékenységétől. A találkozó alapján azt mondta Siófokon, hogy a terület jól áll az intézmények megmentésében, de konkrét ígéretet nem adott egyiknek sem.
A Magyar Kórházszövetség új elnöke, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója mindenesetre együttműködést ajánlott az egészségügyi államtitkárság munkatársainak. A szervezet élére a héten megválasztott Svébis Mihály teljes körű tájékoztatást kért tőlük, és jelezte, hogy az ágazat legnagyobb problémájának az orvosok és ápolók hiányát tekinti.
