A kancelláriaminiszter tájékoztatása szerint Palkovics László oktatási államtitkár húsvét után tesz javaslatot a Klik jövőbeni működésével kapcsolatban. Palkovics már több alkalommal is nyilatkozott az elképzelésekről, legutóbb a Figyelőnek adott interjúban beszélt arról, hogy július 1-től teljesen új szervezet jöhet létre, amely az iskolák egyfajta szolgáltatójaként működne, más finanszírozással és költségvetéssel. A központosított irányítást is megszüntetnék, a Kliket feldarabolnák és megyei központokat hoznának létre, erről azonban még nincs döntés. Bár Palkovics új szervezetről beszél, az iskolák továbbra is egy állami hivatal részei maradnak, sőt az állam még jobban rátelepedne az iskolákra, Lázár ugyanis a kettős fenntartás legnagyobb hibájaként nem a működésképtelen Kliket említette, hanem azt, hogy megengedték, a Klik mellett az önkormányzatok működtetőként beleszólhassanak az iskolák életébe.
Palkovics pedig leszögezte: kizárt, hogy az önkormányzatok visszakapják jogosítványaikat, szerinte ugyanis a "2012 előtti rendszer megbukott". Vagyis jön a totális államosítás, ez azonban ellentétes azokkal a követelésekkel, amelyeket a jelenlegi rendszer ellen tiltakozó tanárok, diákok, szülők fogalmaztak meg. A kettős fenntartás helyzetéről ők is azt gondolják, hogy tarthatatlan, ám például a kormánnyal tárgyaló Pedagógusok Sztrájkbizottsága 25 pontos követelései közül az egyik éppen az, hogy az államnak, mint fenntartónak, ne legyen több jogosítványa, mint a többi intézményfenntartónak. A 25 pontot - amelyekről a jövő héten tárgyalnak újra Palkoviccsal - az országos tiltakozást összefogó Tanítanék Mozgalom és a mintegy félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform is támogatja.
Azt senki sem állítja, hogy a Klik-rendszer előtti önkormányzati fenntartás hibátlan volt (például nagy színvonalbeli különbségek voltak a városok és a kistelepülések iskolái között), a centralizálás viszont azt eredményezte, hogy több helyen, ahol az önkormányzatok korábban jól meg tudták oldani az iskolák fenntartását, a 2013 óta tartó Klik-uralom alatt ezen intézmények helyzete is romlott. A kormánnyal tárgyaló szakszervezetek részéről korábban az is felmerült, hogy azok a városok, ahol erre lenne lehetőség, a fenntartást is vegyék át a Kliktől, az állam pedig azokon a településeken lépjen fel határozottabban, ahol pénzügyileg nincs lehetőség minőségi oktatás kialakítására.
Nyilvánvaló, hogy ez nemcsak a közoktatási, hanem az önkormányzati rendszer újragondolását is szükségessé tenné, hiszen a jelenlegi kormány a centralizáció és az állami beavatkozás erősítése jegyében pénzügyileg ellehetetlenítette az önkormányzatokat, feladataik nagy részét is elvették és a kormányhivatalokhoz rendelték. Nem valószínű, hogy ebben változás lesz, a hangsúly továbbra is azon van, hogy a helyi önkormányzatok a lehető legkevesebb önálló döntést hozhassák - iskolaügyekben is.
Bár a sztrájkbizottság továbbra is bizakodó és megállapodásra törekszik, már megkezdték a sztrájkkészültség felmérését is. Ahogyan azt több alkalommal is nyomatékosították: a pedagógussztrájk nem célja a bizottságnak, hanem eszköz, amelyet akkor alkalmaznak, ha úgy tapasztalják, a kormányzat nem hajlandó a közoktatási rendszer alapvető problémáinak érdemi orvoslására. Kinyilvánította tárgyalási szándékát a Civil Közoktatási Platform is, ugyanakkor jelezték: a kormányzat által fórumként kezdeményezett köznevelési kerekasztal munkájában nem vesznek részt, mert annak reprezentativitása nem biztosított. "Érdemi válaszként tehát csak olyan tárgyalás feltételeinek elfogadását tekinthetjük, amely nyílt, szakmai alapokon nyugszik, szereplői reprezentálják a nevelés-oktatás szakmai, érdekvédelmi és civil közösségeit" - írták Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek küldött levelükben.
