Napjaink egyik legfontosabb gazdasági-társadalmi kérdése Magyarországon, hogy évtizedek múlva lesz-e az embereknek nyugdíja? Az állami nyugdíjrendszer ugyanis hosszú távon nem tűnik fenntarthatónak. Az embereknek mindössze két százaléka gondolja úgy, hogy megél majd az állami nyugdíjból, a nyugdíj célú megtakarítások aránya ennek ellenére mégis elenyésző, mindössze harmaduk gondol a jövőjére - ez derül ki az Index Pénz beszél blogjából.
Egyik oka pedig nem más, mint hogy a lakosság tekintélyes részének olyan csekély a jövedelme, amelyből nem könnyű még félretenni is. Elgondolkodtató, hogy míg a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők háztartásának csupán 5,9 százaléka rendelkezik megtakarítással, ez az arány a főiskolát, egyetemet végzettek körében 21 százalékra rúg – derült ki a Deloitte-Scale Bankindex 2015-ös adataiból. Ha a jövedelmek oldaláról vesszük szemügyre mindezt, akkor kiderül, hogy a háztartások közül ott, ahol a havi nettó jövedelem 30 ezer és 90 ezer forint közé esik, csupán 4,4 százalék rendelkezik megtakarítással, míg a 200 ezer forint feletti nettó jövedelműek közül már 15,2 százalék.
További problémát jelent, hogy noha háromféle nyugdíjcélú megtakarítás után is igénybe lehet venni adó-visszatérítési lehetőségeket (önkéntes nyugdíj-pénztár, nyugdíj-előtakarékossági számla, nyugdíjbiztosítás), a családi adóalap-kedvezmény éppen az alacsonyabb keresetű többgyermekesek esetében akadályozhatja meg a kedvezmények teljes körű igénybe vételét. Az adótámogatás ugyanis olyan mértékben mérsékelheti a fizetendő személyi jövedelemadó (szja) kulcs mértékét, hogy abból már további visszatérítésre nincsen mód. Drasztikusan ronthatja a helyzetet az szja-kulcs további esetleges csökkentése.
Az adókulcs mérséklése nyomán további jelentős rétegeket szoríthat ki az adó-visszatérítési kedvezményt kínáló nyugdíjkonstrukciók ügyfeleinek köréből. Megoldás lehet az, ha egy bizonyos időszak és befizetett összeg után az érintetteknek lehetősége nyílik a rájuk vonatkozó irányadó nyugdíjkorhatár csökkentésére – erre hívta fel a figyelmet a Népszava érdeklődésére Gubcsó Fanni, a BDO Magyarország bérszámfejtési szakértője.
Ugyanakkor az elmúlt három évben drasztikusan lecsökkent a nyugdíjcélú megtakarításról gondolkodók aránya. Mind ennek az lehet a következménye - érvelt a szakértő, hogy bár a magyar munkavállalók 15 százalékának egyáltalán nem lesz majd a megélhetéséhez elégséges nyugdíja, mégis 80 százalékuk nem rendelkezik nyugdíj-megtakarítással, olyannal ami megoldást jelenthetne.
Viszont az átlagos jövedelmek tekintetében rosszabb a helyzet itthon, mint Lengyelországban, Csehországban, vagy akár Szlovákiában. Ugyanakkor a feketegazdaságból származó a jövedelmekkel kapcsolatos adatok nem feltétlenül megbízhatóak. Emellett számosan vannak Magyarországon, olyanok akik minimálbérre vannak bejelentve, de a valódi jövedelmük ennél sokkal magasabb.