David Cameron a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív brit vasárnapi lapnak írt cikkében úgy fogalmaz, hogy a kilépés egyetlen bizonyossága a bizonytalanság lenne, és a távozás mellett kampányolók érvrendszere hirtelen rendkívül gyengévé válik, ha arra kérik őket, hogy vázolják fel konkrét elképzeléseiket az Európai Unión kívüli életről.
Azok az EU-n kívüli országok, amelyeknek kétoldalú megállapodások alapján teljes hozzáférésük van az EU egységes belső piacához, fizetnek az uniós költségvetésbe, és el kell fogadniuk a személyek szabad áramlását, miközben nincs beleszólásuk e szabályok kialakításába - írta Cameron, válaszul a távozást pártolóknak arra az érvelésére, hogy Nagy-Britannia az EU-n kívülről is hozzáférhetne az unió egységes piacához. Norvégia fejenkénti hozzájárulása az EU-költségvetéshez például nagyjából ugyanannyi, mint Nagy-Britanniáé, és lakosságarányosan kétszer annyi EU-munkavállalót fogad, viszont nincs jelen az EU döntéshozó testületeiben - hangsúlyozza a brit miniszterelnök.
Svájcnak tíz évébe telt, mire megállapodásra jutott az EU-val a kétoldalú viszonyrendszer kialakításáról. Kanada esetében ugyanez hét évig tartott, ráadásul ez a megállapodás még nem is lépett érvénybe - áll Cameron cikkében. A brit kormányfő hozzáteszi: Kanada exportjának tíz százaléka, a brit kivitelnek viszont a fele irányul az EU-piacra.
Cameron szerint a kilépés mellett kampányolók azon érvelése is megkérdőjelezhető, hogy Nagy-Britannia a világgazdaság más erőközpontjaival is köthetne kereskedelmi megállapodásokat. "Mennyire életszerű, hogy India, Kína vagy Brazília kereskedelmi egyezményt köt velünk, mielőtt tudná, hogy milyen lesz az új viszonyrendszerünk Európával" - teszi fel a kérdést cikkében a brit miniszterelnök.
David Cameron szerint mindezek alapján "ugrás lenne a sötétbe" mindaz, amit a távozás hívei javasolnak, és ha a választók a népszavazáson úgy döntenek, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból, az "az évszázad hazárdjátéka" lenne". "Gyermekeink jövőjét tesszük meg tétnek, ha ezt a kockát elvetjük" - áll Cameron írásában. A konzervatív párti brit kormány - miután a legutóbbi EU-csúcson egyezség született a London által igényelt uniós szabályozási reformokról - június 23-ára népszavazást írt ki Nagy-Britannia EU-tagságának sorsáról.
A kabinet hivatalos ajánlása az, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált EU tagja. A brit kormány és a kormányzó Konzervatív Párt azonban ennek ellenére megosztott a kérdésben, és a kabinet több tagja is jelezte, hogy a hivatalos kormányzati állásponttal ellentétben Nagy-Britannia távozására fog szavazni a brit EU-tagság jövőjéről kiírt júniusi népszavazáson.
Közéjük tartozik Iain Duncan Smith munka- és nyugdíjügyi miniszter, a Konzervatív Párt korábbi vezetője, aki a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában - egyenes utalással a Cameron által használt "ugrás a sötétbe" kifejezésre - kijelentette: Nagy-Britannia "nagyot lépne a fény felé", ha távozna az EU-ból. Duncan Smith szerint az EU nem gazdasági, hanem jóval inkább politikai képződmény, amelyet a migrációs válság miatt az összeomlás veszélye fenyeget.
Előző nap ugyanakkor George Osborne pénzügyminiszter a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: a világgazdaságot ma nagyobb kockázatok terhelik, mint a 2008-as globális pénzügyi válság óta bármikor, ezért Nagy-Britannia "a lehető legrosszabb időpontban vállalkozna egy hatalmas gazdasági hazárdjátékra, ha elhagyná az Európai Uniót". Osborne hozzátette: megítélése szerint súlyos gazdasági sokkot okozna Nagy-Britanniában a kilépés az EU-ból.