Azt írta, “ha azt látjuk, hogy éppen ezekre nem tudunk kellő figyelmet fordítani, mert az oktatásra bürokrácia nehezedik, akkor ezen változtatni kell. Annak érdekében, hogy a lényegre tudjunk figyelni: hogyan tanulnak meg a gyermekeink magyarul beszélni és gondolkozni” – hangsúlyozta. A miniszter a lapban arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltást követő időszakban különbségek alakultak ki gazdag és szegény települések iskolái között. "A liberálisnak mondott oktatáspolitika valójában mélyítette az árkot város és város, falu és falu, kerület és kerület, gyermek és gyermek között - fogalmazott, hozzátéve, hogy a 2010-ig tartó időszakban a tanárok munkájának minősége és nehézségei, valamint a gyermekek érdekei is másodlagosak voltak.
A miniszter hozzáteszi: "de várhattunk-e egyáltalán mást attól a kormányzattól, amely nemzetközi hitelből emelte a pedagógusok bérét, aztán az önkormányzatokkal fizettette azt ki? Ez a látszatlét állapot az évek során 1300 milliárd forint adósságot termelt a magyar adófizetőknek csak az önkormányzati világban, a háztartások és az állam adósságain kívül.
Erről szól az életpálya?
Szerinte a Fidesz kormányra kerülésekor tudta, a nevelésügy kihívásai – köztük a lexikális tudás és a kompetenciafejlesztés kettőssége – nem tegnap keletkeztek és nem is oldhatók meg egy parlamenti ciklus alatt. “A pedagógusok hivatásának újbóli megbecsülése nélkül nem érhetünk célt” – írta Balog Zoltán. "Bevezettük a tanárjelöltek ösztöndíjrendszerét és jelentős béremelést hajtottunk végre. Ők voltak az elsők a sorban. A magasabb bérért pedig többet is kell dolgozni. Az életpálya erről is szól" - tette hozzá.
Kritika kritika hátán
A miniszter a központosítást indokolva kitért arra is, a korábbi rendszerben azt sem lehetett tudni, hány pedagógus van Magyarországon, továbbá meg kellett határozni azt is, mennyire van szükség. Nem volt nyilvántartás arról sem, milyen könyvekből és mit tanulnak a diákok – folytatta. Megjegyezte, hogy az iskolákban folyó munkát és teljesítményt sem értékelte senki. “Ezért volt szükség az állami fenntartás kereteinek megteremtésére, a tankönyvellátás átszervezésére, a tanfelügyelet visszaállítására”, írta.
Sok van már a Klik számláján
Bár Balog Zoltán miniszter boldogan kiállt a Klik fenntartása mellett, az intézménynek már sok van a számláján - nem beszélve a fizetetlen gázszámlákról. Ahogy a Népszava is megírta, legutóbb az keltett felháborodást főként a szülők körében, hogy leálltak a speciális iskolába járó gyerekeket szállító buszok, mivel a Klik nem fizette a buszszolgáltatásért járó díjakat. De nem ez volt az első eset, hogy a Klik tartozása kihatott a gyermekek mindennapjaira. A Gyöngyöstarjáni Általános Iskolában például szintén azért nem volt tanítás, mert a Klik nem egyenlítette ki a számlát, így a szolgáltató lekapcsolta a gázt. Az ügy kapcsán az is kiderült, hogy a Klik nem mondott igazat, amikor azt állították, hogy előzetes értesítés nélkül kapcsolták ki a gázt.
Az eset kapcsán a Népszava felidézte, hogy tavaly nem működtek a vezetékes telefonok és internetezni sem lehetett a Klebelsberg Intézményfenntartó Központban, ami új épületbe, a Nádor utcából a Bajcsy-Zsilinszky útra költözött.
