Bár szoros eredményt jósoltak a felmérések, Hillary Clinton végülis biztosan nyert a nevadai jelölőgyűléseken. A volt külügyminiszter a voksok 52,7 százalékával nyert, de a vártnál erősebbnek bizonyult vetélytársa, Bernie Sanders független vermonti szenátor sem kell, hogy bánkódjon, 47,2 százalékot ért el. Clinton megköszönte a támogatást a nevadaiaknak. „Ha sokan kételkedtek is Nevadában, mi soha nem kételkedtünk egymásban” – mondta. Bernie Sanders telefonon gratulált Clintonnak, de biztosította szavazóit, nem adja fel.
A volt külügyminiszternek nagy szüksége volt erre a győzelemre. Iowában, ahol szintén jelölőgyűléseken határoztak, Clinton csak hajszállal végzett az élen, előfordult az is, hogy pénzfeldobással döntöttek mellette. Az első igazi előválasztást New Hampshire államban nagy fölénnyel (a magát demokratikus szocialistának valló Sanders nyerte, s a legidősebbek kivételével minden korcsoportban maga mellé állította a választókat. A választási gyűlések hangulata is azt sugallta, a 74 éves veterán szenátor lendületét nehéz lesz megállítani. A következő demokrata előválasztáson, Dél-Karolinában Clinton a favorit, s a március 1-i szuperkedden is kedvezőbbek számára az előjelek, elsősorban a déli államokban, ahol az afrikai-amerikai választók inkább a volt First Ladyt támogatják a várakozások szerint.
Hillary magabiztosan győzött Las Vegasban, de a jelölőgyűlésekre érkezők körében az ABC News számára végzett felmérések nemcsak biztató, hanem aggasztó jeleket is tartalmaztak számára. Ezúttal is inkább az idősebb korosztályokban nyert, a 65 év feletti szavazók 71 százaléka őt támogatta, a nők körében 55 százalékkal végzett az élen. A caucusokon részt vett választók közül Clinton nyert azok között, akik számára az elnökjelölt tapasztalata a legfontosabb szempont. A 45 év alattiak ugyanakkor 76 százalékban Bernie Sanders támogatóinak vallották magukat, s csak 21 százalékuk készült Clintonra voksolni. Sanders volt az, aki több új támogatót vonzott.
A nevadai jelölőgyűlések résztvevőinek mintegy fele nyilatkozott úgy, hogy a következő elnöknek Barack Obama politikáját kellene folytatnia, s e választók 72 százaléka Clinton-párti volt. A megjelent nevadai demokrata választók 69 százaléka liberálisnak vallotta magát, 28 százalék mérsékeltnek, s csak 3 százalék volt konzervatív. A független választók körében Sanders szenátor 77 százalékkal nyert. Az afrikai-amerikai választók többsége Clintont támogatta, de a spanyol-ajkú amerikaiak inkább Sandersre szavaztak. Az előválasztási folyamat során az elnökaspiránsok delegátusokat gyűjtögetnek, s a demokratáknál szavazatarányosan osztják el a legtöbb államban a küldötteket, akik végül az elnökjelölő konvención az adott jelölt mellett szavaznak.
Ez azt jelenti, hogy minden államban a vesztes mellé is felsorakoznak küldöttek, tehát Clinton és Sanders is gyűjtöget voksokat. Államonként meghatározott számban vannak ugyanakkor szuperdelegátusok, akik maguk döntik el, kire voksolnak majd a nyári konvención, s ezek a szuperdelegátusok nagy számban Clinton mellett sorakoznak fel, csak a múlt héten 90-nel nőtt a számuk. Az AP számításai szerint így összességében Hillary előnye máris nagy, 481 delegátus áll mellette, míg Sandersnek 51 támogatója van. A következő államokban ez a fölény tovább erősödhet. A szuperdelegátusok ugyanakkor akár az utolsó pillanatban is meggondolhatják magukat. Sanders támogatói máris tiltakozó mozgalmat indítottak: felhívást intéztek a szuperdelegátusokhoz, hogy minden államban a győztes jelöltet támogassák.
Dél-Karolinában megbízhatóbbak az előrejelzések, mint Nevadában. A republikánus előválasztáson érvényesült a papírforma, s egyre inkább úgy látszik, noha sokaknak a Republikánus Párton belül nem tetszik, Donald Trumpot nem lehet megállítani. "Kemény, durva, utálatos verseny, de ha nyersz, a legszebb" - lelkendezett Trump győzelmét ünneplő beszédében. A showman milliárdos a voksok 32,5 százalékát szerezte meg a dél-karolinai előválasztáson, s ezzel megerősítette: az iowai megingás ellenére ő az éllovas. Márpedig Dél-Karolinának az a híre, hogy aki ott győz, az lesz pártja elnökjelöltje novemberben.
A szoros versenyben második és harmadik helyen végzett két fiatal szenátor, Marco Rubio és Ted Cruz mindent meg fog tenni, hogy ezt megakadályozza. A floridai szenátor a voksok 22,5 százalékát szerezte meg, texasi kollégája 22,3 százalékkal hajszállal maradt le mögötte, száznál kevesebb szavazatkülönbség volt kettejük között. A dél-karolinai voksolástól várták, hogy végre egyértelmű helyzetet teremt a republikánus mezőnyben, s ha ez még nem is következett be, az kiviláglott, az emberek dühét megtestesítő, uszító kijelentésekkel operáló, populista Trumppal szemben a hagyományos politikai elitet képviselő politikusok közül Rubiónak vagy Cruznak lehet esélye. Marco Rubio a voksolás előtt megkapta a népszerű dél-karolinai kormányzónő, Nikki Haley támogatását, talán ez billenthette javára a versenyt.
S méginkább az, hogy a felmérések szerint Rubiónak lehet legtöbb esélye arra, hogy novemberben legyőzze a várható demokrata elnökjelöltet, Hillary Clintont. A versenybe azonban még Ted Cruznak is lesz beleszólása. A texasi szenátor azt remélte, hogy Dél-Karolinában is őt fogják segíteni az evangéliumi keresztény szavazók, ahogy Iowában tették, de csalódnia kellett. Cruz azért magabiztos beszédet mondott, visszautalva iowai győzelmére. „Mi vagyunk az egyedüliek, akik legyőztük, s képesek vagyunk legyőzni Donald Trumpot” – mondta támogatóinak. John Kasich ohiói kormányzó várhatóan március 15-ig még folytatja, saját államában akkor lesz az előválasztás, s egyelőre nem száll ki Ben Carson nyugalmazott idegsebész sem.
A CBS-news exitpoll-adataiból kiderült, a dél-karolinai republikánus választók 75 százaléka támogatná, hogy időlegesen tiltsák be a muszlimok beutazását az Egyesült Államokba, ahogy azt Donald Trump ígérte, s csak 24 százalék ellenezné. Minden negyedik dél-karolinai republikánus szavazó szintén támogatná az illegális bevándorlók deportálását. A republikánus előválasztáson résztvevők 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyon fontos számára az elnökaspiránsok vallásos meggyőződése, 33 százalék mondta azt, hogy valamelyest befolyásolja ez. A választók majdnem fele „kívülálló”, nem a politikai elithez tartozó elnököt látna szívesen a Fehér Házban. A nyilatkozók 48 százaléka számára azonban emellett fontos a politikai tapasztalat.
