Meghosszabbították 2019 végéig az orosz földgáz magyarországi szállításáról szóló hosszú távú szerződéseket - jelentette be a nagy hírt Vlagyimir Putyin, miután Orbán Viktor magyar kormányfővel folytatott tárgyalást novo-ogarjovói rezidenciáján. Az orosz elnök nagyra értékelte a magyar kormány következetes politikáját Oroszországgal szemben. A két ország közötti árufogalom ugyan esett, de Putyin ezt az uniós szankciók, illetve az olajárcsökkenés számlájára írta. Elmondta: megtárgyalták az Oroszország és az EU közötti teljes értékű párbeszéd újraélesztésének lehetőségeit. "Értékeljük a magyar vezetés és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezirányú erőfeszítéseit" - mondta Putyin, aki ugyanakkor megértést tanúsított Magyarország EU-tagságból fakadó helyzete iránt. Szerinte magától értetődő, hogy Magyarország "tartja magát az EU közös politikájához egy sor kulcsfontosságú probléma kapcsán, köztük az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok terén is."
Budapestre látogat tavasszal Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, június 22-re pedig szintén a magyar fővárosba összehívták a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság ülését - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Magyarország az európai-orosz és a magyar-orosz kapcsolatok normalizálásában érdekelt - jelentette ki Orbán Viktor már akkor, amikor Putyin fogadta őt. A tárgyalások után a magyar kormányfő kifejezetten EU-ellenes élt adott szavainak: "kész csoda, hogy a kapcsolataink jól fejlődnek" - jelentette ki Orbán, megjegyezve, hogy mindezt nyilvánvalóan kedvezőtlen nemzetközi környezetben sikerült elérni.
És mindez Magyarország alapvető érdeke, mert "olyan szorosan van összekapcsolódva Oroszország energiaexportja a magyar ipar működéséhez szükséges energia kérdésével, hogy azt nem lehet szétválasztani. Enélkül a magyar ipar működésképtelen" - fogalmazott.
Már a hosszas négyszemközti, s kormányzati delegációval folytatott tárgyalásokat megelőzően alaposan udvariaskodott Orbán: "Oroszország nem ellensége, hanem partnere Magyarországnak. Nem fenyegeti hazánkat, hanem partneri lehetőséget kínál" - mondta. "Talán szerénytelenül hangzik, de azt mondhatjuk, hogy ami jó a kapcsolatunkban, arról mi tehetünk, ami nem jó, arról pedig nem" - fogalmazott. A sajtótájékoztatón aztán az éppen egy évvel korábbi, budapesti Putyin-vizit óta elért eredményeket, pontosabban előrehaladást 14 pontban foglalta össze.
Egy kérdésre válaszolva Putyin közölte, a magyar miniszterelnök korábban azzal javaslattal állt elő, hogy magyar cégek is részt vehessenek a 2018-as oroszországi futball-vb előkészítésében. Putyin szerint ez piaci alapokon lehetséges, persze korábbi szerződéseket nem bontanak fel, de így is van még sok munka, amelyben részt vehetnek magyarok. Azonban láthatóan nem túl sokan: az orosz elnök két cégről beszélt, amelyek közül az egyik már visszalépett, így jelenleg egy meg nem nevezett magyar vállalattal folynak az előkészületek arról, hogy részt vegyen a munkálatokban.
Szerinte ugyanis a magyar-orosz kapcsolatok fejlődését jelzik a két országban folytatott kulturális évadok, a gázszerződés módosítása, hogy szélesítik a gyógyszeripari együttműködést, hogy "lépések történtek arra, hogy magyar cég dolgozhasson az orosz stadionépítéseken", hogy megállapodtak az agráripari együttműködés fejlesztéséről, hogy kidolgozták a Malévvel kapcsolatos vita "pénzügyi rendezési keretét", hogy megnyílt a kazanyi magyar konzulátus.
A sikerek között szerepel, hogy januártól Magyarország 200 orosz diákot fogad, hogy készül egy járműipari együttműködésről szóló megállapodás, hogy folytatódnak a tárgyalások a magyar mezőgazdasági export növeléséről, hogy aláírás előtt állnak magyar-orosz régióközi szerződések, hogy a küszöbön áll a gáztározókkal kapcsolatos, egy éve lebegtetett megállapodás, s végül természetesen, hogy ismét megerősítették a paksi bővítés iránti eltökéltséget.
"Az évszázad üzlete"
A sajtótájékoztató végén egy orosz újságíró kérdésére válaszolva Putyin megjegyezte, hogy Oroszország továbbra is kész maradéktalanul teljesíteni a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. "A projekt teljes finanszírozási igénye 12 milliárd euró (mintegy 3700 milliárd forint), amelynek 80 százalékát orosz hitelből kell fedezni" - emlékeztetett az orosz elnök. Hozzátette: "ma megerősítettem a miniszterelnök úrnak, hogy az orosz fél teljes mértékben készen áll a magára vállalt kötelezettségek teljesítésére." Orbán szerint az évszázad szerződése a paksi bővítéséről szóló szerződés. "Az erről szóló nemzetközi vitákat indokolatlannak tartjuk" - jelentette ki, hozzátéve: a kapcsolatok a '60-as évek óta élnek ezen a területen Moszkvával, most csupán annyi történt, hogy ezt az együttműködést meghosszabbítottuk. "Ezért inkább köszönet illeti Oroszországot, nem pedig bírálat" - üzente a kormányfő Brüsszelnek.
Felrúgott európai egység
"Ha az EU és Oroszország nem tud regionális gazdasági együttműködést létrehozni, akkor elveszítjük a gazdasági versenyfutást. Ha az EU felől nézem a kérdést, látom, hogy az EU gazdasági növekedése lassú. Nem engedhetjük meg a luxust, hogy nem működünk együtt azzal, aki dinamizmust tud adni ennek a gazdaságnak" - adta elő Orbán, aki szerint épp ezért év közben "nyílt vitát kell tartani" arról, hogy szükséges-e az addig félévente meghosszabbított szankciók fenntartása. Sőt, a kormányfő úgy fogalmazott: "az biztos, hogy a szankciók év közepén automatikusan nem lesznek meghosszabbíthatóak". Ezzel márpedig Orbán hitet tett Putyin mellett az uniós állásponttal szemben, holott eddig - mint azt például a külügyi tárca közölte lapunkkal - a magyar kormány tartotta magát ígéretéhez, miszerint nem tér el a közös európai nézőponttól. A kabinet ugyan többször jelezte, nem ért egyet a szankciókkal, de eddig mindig megszavazta a meghosszabbításukat Brüsszelben. Az utóbbi hónapokban valóban szóba került a szankciók föloldása, ám az oroszok szíriai beavatkozását egyre többen értékelik úgy Európában, hogy a menekültválságot súlyosbítja, és így közvetetten az EU egységét ássa alá.
Menekülés Európából
"Értékeljük a nemzetközi erőfeszítéseket, beleértve Oroszország erőfeszítéseit is, hogy a válságtérség helyzetét rendezzék, és a migránsáradat megszűnjön. Ehhez sok sikert kívánunk" - mondta a magyar kormányfő, arról ugyanakkor nem ejtett szót, hogy eközben Szíriában épp orosz vadászgépek bombázzák Aleppót, ahonnan emberek tízezrei tartanak a török határ felé, újabb menekültnyomás alá helyezve Európát. De Putyin is dicsérte az orbáni - mások szerint embertelen, gyűlöletkeltő - menekültpolitikát, mert szerinte a magyarok "a saját érdeküket képviselik, és ez a helyes álláspont". Orbán ezután ki is fejtette ezt: a nagy EU-országok szerint jó, hogy ellenőrizetlenül ömlenek be a migránsok Európába, szerinte azonban ez terrorveszély és biztonsági kockázat. Orbán szerint érték, hogy Európában "keresztény kulturális gyökérzetű" nemzetek vannak, s így kell megőrizni. A kormányfő szerint az is kérdés, hogy "ha egy ország milliós nagyságrendben engedett be menekülteket", az aztán rákényszerítheti-e azokat, "akik ebben nem vettek részt" arra, hogy befogadják őket. A kormányfő egyértelműen nekiment tehát Angela Merkel német kancellárnak Putyin oldalán, egyetlen nappal az EU-csúcs előtt. Orbán ugyanis a Kremlből egyenesen Brüsszelbe megy, ahol ma lényegében az EU jövője van terítéken. Az üzenet tehát a moszkvai tárgyalásokkal az lehetett: Magyarország vétózhat az Oroszországot sújtó szankciók ügyében, ha a menekültpolitikában és a brit uniós reformokban nem sikerül kivívnia valamiféle előnyt a maga számára.
