Nem jogellenes a miskolci közlekedési szakszervezetek által szervezett, mától kezdődő munkabeszüntetés a bíróság szerint, hiába állította ezt a városi tulajdonban lévő Miskolc Városi Közlekedési (MVK) Zrt. A sztrájkkal a szakszervezetek egyebek között
- a beígért, de elmaradt tavalyi béremelést,
- az évek óta visszatartott prémiumot,
- a diszkrimináció megszüntetését (a dolgozók nagyobb csoportját érintő intézkedések meghozatala és tervezése rendszeresen az Üzemi Tanács véleményének kikérése nélkül történik, a döntéseket egyoldalúan hozzák),
- a szakszervezetekkel való kulturált, rendszeres egyeztetést akarják kikényszeríteni.
A bíróság kedd délutáni döntése után nagy volt a fejetlenség az MVK Zrt. háza táján, a cég mindenképpen el akarta kerülni a sztrájkot. Úgy tudjuk, kompromisszum ígéretével a szakszervezeti vezetőket is berendelték, érdemi egyeztetésre azonban nem került sor, a közlekedési cég csak tovább szerette volna húzni az időt. Késő délután az érdekképviseletek sztrájkbizottsága is összeült. A munkáltató hozzáállása miatt azt a döntést hozták, hogy éjféltől életbe lép a sztrájk, ezért a szerdai naptól a legforgalmasabb órákban is nagyobb fennakadásokra lehet számítani.
Az érdekképviseletek tavaly november óta próbálnak megegyezni az MVK Zrt. vezetésével, eredménytelenül. A Miskolci Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete (MTDSZ), a Miskolci Autóbuszvezetők és Villamosvezetők Érdekképviseleti Szövetsége (MAVÉSZ), valamint a Forgalmi Érdekvédelmi és Érdekképviseleti Szervezet (FÉÉSZ) képviselőiből álló sztrájkbizottság ezért január elején újból egyeztetést kezdeményezett a közlekedési céggel, ám ezúttal a jövőbeni sztrájk elégséges feltételeiről. Ajánlatukra - a közlekedésiek a törvényben meghatározott minimumtól valamivel magasabb, 68 százalékos arányban vállalták volna az elégséges szolgáltatásokat - nem kaptak választ, ezért bírósághoz fordultak, hogy ott dőljön el, milyen mértékben korlátozhatják a szakszervezetek sztrájk idején a közlekedést.
A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság január végi határozata szerint ahhoz, hogy a sztrájk jogszerű legyen, az elégséges szolgáltatás törvényi minimumszintjét, vagyis a "megrendelt szolgáltatások" 66 százalékát kell biztosítani. A bírósági határozat kitért arra is, hogy "a megfelelő mértékű menetrendről" legkésőbb a sztrájk megkezdése előtt két nappal kell tájékoztatnia a lakosságot az MVK Zrt.-nek. A szakszervezetek február 10-én küldték meg sztrájkbejelentésüket a cégnek, melyben jelezték: a bírósági döntés figyelembe vételével február 17-től határozatlan időre sztrájkba lépnek.
Az MVK Zrt. ezt követően bírósághoz fordult, a vezetés szerint ugyanis a szakszervezetek nem adtak pontos tájékoztatást a munkabeszüntetésben érintett munkavállalói körről, létszámról, és a sztrájk kezdetének pontos időpontjáról sem, úgy vélték, ezzel megsértették a jogszabályban előírt együttműködési kötelezettségüket. Érdemes megjegyezni, hogy a sztrájkbejelentésben az érdekképviseletek egy, a munkáltató és a szakszervezetek tagjaiból álló munkacsoport haladéktalan létrehozására tettek javaslatot a sztrájk biztonságos lebonyolítása érdekében. Itt lehetett volna tárgyalni a részletekről, ám a munkacsoport összehívásától épp az MVK Zrt. zárkózott el. Érdekes az is, hogy a cég azt jelezte a bíróság felé, hogy a szükséges információk hiányában nem tud sztrájkmenetrendet készíteni, ám két nappal azután, hogy bírósághoz fordultak, a menetrendet már közzé is tették.
Nem ez az első eset, hogy az MVK Zrt. lehetetlen helyzetbe hozza sztrájkra készülő dolgozóit. A szakszervezetek szerint a cég vezetése alig kommunikál velük, legtöbbször a helyi sajtóban üzenget nekik, próbál nyomást gyakorolni a dolgozókra. A cég vezérigazgatója, Singlár Zsolt korábban leveleket küldött ki a munkavállalóknak, amelyben arra kéri őket, írják alá új munkaszerződésüket, amely a korábban megígért visszamenőleges béremelést nem tartalmazza.
Zelenka László buszsofőrt, a MAVÉSZ elnökét pedig hat hónap járműtakarításra ítélte az MVK Zrt., amiért vezetés közben headseten telefonált. A helyi közlekedési szabályzat azonban épp azt mondja ki, hogy vezetés közben csak kihangosító, vagy "az egyik fület igénybevevő headset használata megengedett." Zelenka szerint a cég célja a megfélemlítés, a munkavállalók megosztása. A mai sztrájkkal kapcsolatban mi is kerestük Singlár Zsoltot, ám a vezérigazgató nem volt elérhető. Titkárnője megígérte, amit lehet, visszahívnak, erre lapzártánkig nem került sor.
Még tárgyalási alapnak sem tekintik a volános szakszervezetek a munkáltató legújabb béremelési ajánlatát, az 1 százalékot, ezért folytatják a sztrájk napokban megkezdett előkészületeit. A sztrájkbizottság kezdeményezte a munkabeszüntetéshez szükséges kötelező egyeztetési eljárás lefolytatását. Ha nem lesz megállapodás, márciusban sztrájkba kezdenek a Volán társaságok dolgozói - közölte a hat tárgyaló szakszervezetet tömörítő Volán Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Az érdekvédők egyöntetűen kiálltak a korábbi követelésük mellett, ami 7,5 százalékos bérfejlesztés és a volános ágazat bérfelzárkóztatása. A munkáltatókat képviselő Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége a következő tárgyalási napot 2016. február 22-ére tűzte ki. Abban az esetben, ha a szakszervezetek 2016. február 28-áig nem tudnak megállapodni a munkáltatókkal, márciusban meghirdethetik a sztrájkot.
Leállhatnak a vonatok is
Hetek óta tartanak a tárgyalások a 2016-os béremelésekről a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) és a vasutas érdekképviseletek között, eddig azonban nem sikerült megállapodniuk. A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy a dolgozók már idén 5+2,7 százalékos béremelést kapjanak, középtávú megoldásként pedig életpályamodell kidolgozását sürgetik. A MÁV korábban 0,5 százalékos bérfejlesztést irányzott elő (miközben a vezetők 2 millió forintban maximált bére a kormány jóvoltából megduplázódott), ennél nagyobb emelésre szerintük nincs lehetőség, az utóbbi egyeztetéseken azonban meggondolták magukat, a múlt héten átlagosan 3 százalékos alapbérfejlesztést kínáltak. Az érdekképviseletek ezt továbbra sem fogadják el, mivel az új ajánlat már nem tartalmazta a korábban kilátásba helyezett önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítést, és a két alkalommal 25-25 ezer forint egyszeri kifizetést sem. Jelezték: ha február 20-ig a vasutas szakszervezetek és a MÁV nem tud megállapodni, március első hetében országos sztrájkot hirdetnek. Ebben az esetben akár napokra megbéníthatják a teherforgalom 100 százalékát, mivel az nem tartozik a minimális szolgáltatások közé.
Elégedetlen BKV-sok - A létszámleépítés elkerülhetetlen
Sztrájkbizottságot alakított a múlt héten a Budapesti Közlekedési Vállalatnál (BKV) működő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ), hogy egy esetleges munkabeszüntetés lehetőségével ösztönözzék a BKV vezetését a bértárgyalások felgyorsítására. A szakszervezet legutóbbi közleménye szerint "az verte ki a biztosítékot", hogy a cégvezetés még mindig nem tett béremelési ajánlatot, "és úgy tűnik, hogy nem is akar." Az EKSZ szerint ez csak "hab a tortán", a BKV-nál komoly létszámleépítésre is számítani kell, miközben például a garázsokban, egyes munkakörökben már így is a munkavédelmi és belső szabályzatok megsértését kockáztatva dolgoznak az emberek, időnként jelentősen túlterhelve. A BKV erre úgy reagált, dolgozói minden vonatkozó előírás és biztonsági szabály betartása mellett végzik a járművek karbantartását, az EKSZ részéről pedig felelőtlenségnek tartják, hogy "a munkavédelmi szabályzatok megsértésének kockáztatásával és a munkavállalók túlterheltségével riogatva kelt pánikot a fővárosban közlekedőkben." Azt azonban Bolla Tibor BKV-vezér is elismerte, hogy a létszámleépítés elkerülhetetlen.
Lázadnak a Tesco dolgozók
Munkabeszüntetésre készülnek a Tesco áruházlánc online szolgáltatásában dolgozók, mert a cég nem mindenhol emelné a béreket Magyarországon - írja a kormányközeli Magyar Idők. A Tesco nagy-britanniai központjában az egész közép-európai régióban 14 százalékos béremelést írtak elő a kiszállítást végző sofőröknek. A cég Magyarországon ugyanakkor csak Budapesten és Győrben növelné a sofőrök fizetését, de Szegeden például nem, mivel ott nincs annyi jobban fizető munkalehetőség a távozást tervezőknek. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete elnöke szerint ez elfogadhatatlan, mivel a szegedi sofőrök a fővárosiak béréhez képest eleve 10-12 százalékkal alacsonyabb fizetést vihetnek haza.
