"Ha nem fogunk össze, nem lesz meg a katasztrófa felelőse" - jelentette ki Tili Károly Kolontár (független) polgármestere, hangsúlyozva: a térség lakói nem tudják elfogadni a törvényszék január 28-án hozott felmentő ítéletét és csak az összefogás erejében bíznak. A demonstráción - amelyen mintegy ötven ember vett részt, főként az érintett Veszprém megyei települések lakói - Ferenczi Gábor (Jobbik), Devecser polgármestere azt emelte ki, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság álláspontja szerint a Mal Zrt. vezetése a felelős a katasztrófáért. Hozzátette: az ítélet nincs arányban a tragédiával. Ha a Mal Zrt. teljesítette volna környezetvédelmi vállalását, folyamatosan végzett volna ellenőrzéseket, akkor nem következett volna be a tragédia - tette hozzá. Reményét fejezte ki, hogy a másodfokú eljárásban "a valódi felelősök ülnek majd a vádlottak padján", és olyan büntetés születik, amely arányban áll a katasztrófával.
A Veszprémi Törvényszék első fokon mind a tizenöt vádlottat felmentette a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól. A törvényszék szerint a 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, ami miatt a töltés tönkrement. A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt, Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófáját okozva. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.
Mint megírtuk: a vádat képviselő fellebbviteli főügyészség ügyésze szerint üzemeltetési és belső ellenőrzési hiányosságok miatt büntetőjogi felelősséggel tartoznak a vörösiszap-per vádlottjai. Fejes Péter hangsúlyozta, álláspontjuk szerint felelősséggel tartoznak a katasztrófa bekövetkezte utáni magatartásukért is, hiszen akkor nem értesítették haladéktalanul a hatóságokat és az önkormányzatokat. Hozzátette, az elsődleges felelősség az üzemeltetőt terheli. A vádlottak felelőssé tehetők azért is, mert nem avatkoztak be a katasztrófához vezető folyamatba és nem akadályozták meg annak bekövetkeztét. Fejes Péter közölte, szerintük a törvényszék a közveszély kialakulásának napját tévesen tette 1998. december 23-ára, ez a tény másodfokon lehetővé teszi a vádlottak felelősségre vonását.
