Megkezdődött az eljárás, amelynek során Magyarországtól visszakövetelhetik azokat kifizetett pénzeket, amiket a „Budapest Szíve” programra költöttek - válaszolta az Európai Bizottság (EB) Jávor Benedeknek. A Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője az egyik legfontosabb belvárosi fejlesztéséről érdeklődött. A Kiskörúton belüli utcákat, tereket az utóbbi években 15,18 milliárd forintból újították fel, ebből 9,9 milliárd származott uniós forrásból. A magyar hatóságok elküldték észrevételeiket Brüsszelnek az ügyben. Jelenleg ezeket elemzi az EB, ezután dönt a tényleges visszafizettetésről. A politikusnak küldött levélből nem derül ki, hogy a támogatás mekkora részét kérik vissza. Az európai uniós források magyarországi felhasználásért felelős Miniszterelnökség szerint az uniós jogszabályok miatt semmilyen részletet nem árulhat el az ügyről.
Jávornak küldött válaszában az EB az EU csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a jelentésére hivatkozott, amely tavaly januárban fejezte be „Budapest Szíve” vizsgálatát, amiről a Népszava is beszámolt. Ismert: nyomozást rendelt el a főváros és az V. kerület közös projektje, a 15 milliárd forintos "Budapest Szíve" program kapcsán a Fővárosi Főügyészség. Arról is beszámoltunk, hogy az OLAF már 2014. december végén, vizsgálata lezárultával a magyar Legfőbb Ügyészséghez fordult, konkrét lépéseket várva az ügyben. Az OLAF szabálytalanságok és csalás miatt érkezett panaszok alapján indította vizsgálatát, és már 2012-ben tudható volt: Brüsszelnek problémái vannak a programmal, amelynek keretében a Kálvin tér és a Szabadság tér közötti utcákat építették át. Akkor az Index írt arról, hogy az EB szerint irányított közbeszerzéssel pályáztatták a vállalkozókat a felújítási munkákra. A pályázóknak például előírták, hogy legyen tapasztalatuk nagy értékű, műemléki környezetben végzett felújításban, holott minderre nem volt szükség, hiszen a munka főként járda- és közútfelújításra vonatkozott.
Az OLAF vizsgálatára a főváros nevében a fideszes Kocsis Máté, mint tanácsnok például azzal reagált, hogy a program 2. ütemének közbeszerzése „2009-ben volt, a Demszky-Hagyó-Steiner korszakban”. Noha az V. kerület már 2006 óta a fideszes Rogán Antal vezetése alatt állt. A Belváros tavaly januárban közölte, hogy az önkormányzat „nem kapott olyan tájékoztatást”, ami kifogásolt volna bármit, de tudtak a vizsgálatról, és ahhoz „minden szükséges anyagot” megadtak. Bár azt is írták, hogy a program első ütemét Bajnai Gordon egykori kabinetfőnöke, Szigetvári Viktor egyeztette Tarlós István főpolgármesterrel, kiderült, Szigetvári ilyet nem tett.
A VS.hu most úgy tudja, hogy nem is a kivitelezők, hanem tervezők után nyomoznak a rendőrök. A hatóságok a lap szerint gyanítják, hogy egyoldalú előnyhöz juthattak a tervezési munka elvégzői, emiatt vagyoni hátrány is érhette az V. kerületi önkormányzatot, aminek vezetője a kérdéses időszakban Rogán Antal volt. A Népszava feltette a kérdéseit a BRFK-nak, hogy tulajdonképpen ki után is vizsgálódnak valójában, de a válasz csupán annyi volt, hogy a folyamatban lévő nyomozás érdekeire tekintettel bővebb tájékoztatást nem kívánnak adni.
A Demokratikus Koalíció szerint felháborító, hogy a fideszes ügyészség egy éve futni hagyja az V. kerületi korrupciós botrány tetteseit, míg hazánknak tízmilliárd forintot kellhet majd visszafizetnie az EU-nak. A fideszes kevesek tehát ellopják, a sokak meg visszafizetik az EU-s pénzeket, méghozzá mindezt a fideszes ügyészség asszisztálásával.