Az új változat címében és szinte teljes tartalmában eltér az előzőtől: arra a kérdésre például, hogy meglepte-e első nagyjátékfilmjének sikere, a javított interjú szerint Nemes Jeles László azt válaszolta: az első filmeknél mindig bizonytalan, milyen végeredményre lehet számítani.
Tudtuk, hogy újfajta megközelítést alkalmazunk a holokauszt és a lágerek témájában, és reméltük, hogy ez megérinti a közönség egy részét. Ilyen fogadtatásra - arra, hogy a film világszerte az érdeklődés középpontjába kerül - azonban semmiképp sem számítottunk. A díjak és a jelölések lehetővé teszik számunkra, hogy népszerűsítsük a filmet és a lehető legtöbb országban bemutassuk - olvasható az írásban.
Az első változatban még azt a kijelentést adták a rendező szájába, hogy a díjak meglepetésként érik őt, de untatják is, és a cannes-i és a Los Angeles-i rendezvényekhez hasonló események felületesek.
Módosították a rendezőnek a holokausztfilmek többségével kapcsolatos szavait is, a javított változatban az szerepel, hogy a legtöbb úgynevezett holokausztfilm a biztonság érzetét nyújtja a nézőnek, és ez azt kínálja számára, hogy szigorúan külső szemlélő legyen. A legtöbb történet a túlélésről szól - idézik Nemes Jeles Lászlót, aki hozzátette, hogy ők ezzel szemben az egyéni sorsokról akartak beszélni a koncentrációs táborokban és a megsemmisülés folyamatában - úgy, hogy a néző nem külső szemlélő. A Saul fia nem hagyja, hogy eltávolodjon a néző, magával ragadja őt a főszereplő útján - magyarázta.
Az első változatban még az szerepelt, hogy a rendező szerint a témában készült legtöbb alkotás, például a Schindler listája vagy Az élet szép "egyszerűen hülyeség".
Az interjút készítő újságíró szerint a Saul fia túlnyomórészt negatív fogadtatásra talált Magyarországon, ezzel a vélekedésével kapcsolatban azt kérdezte a rendezőtől, hogy ez meglepte-e. A javított változatban szereplő válasz szerint Nemes Jeles László rámutatott, hogy a Saul fia volt a tavalyi év egyik legnépszerűbb és legnézettebb film Magyarországon. A negatív kommentárok pedig nem lepték meg, mert az antiszemita beállítottság még mindig elterjedt Magyarországon, nap mint nap tapasztalni ezt a diskurzusban. A holokausztot sokan még mindig olyan eseményként kezelik, amelyhez Magyarországnak semmi köze nem lett volna - akár az áldozatok, akár az elkövetők oldaláról - szerepel a javított változatban.
Az első verzióban még az állt, hogy a rendező azt mondta, Magyarországon - akárcsak korábban - most is rendkívül sokan gyűlölik a zsidókat, és ha lehetne, sokan újranyitnák a koncentrációs táborokat, inkább tegnap, mint holnap.
A lapnak arra az állítására és az azt követő kérdésre, hogy a Nyugat jelentős aggodalmakat táplál a Magyarországon szerinte növekvő szélsőjobboldalisággal kapcsolatban, és hogy mennyire antiszemita az Orbán-kormány, a javított szöveg szerint Nemes Jeles László azt válaszolta, a magyar politikában hagyománya van a nyílt és féktelen antiszemitizmusnak, csakúgy, mint Közép- és Kelet-Európa más országaiban. Egyszerűen nincs széleskörű egyetértés arról, hogy az antiszemitizmus tönkretesz mindenfajta nemzeti összetartozást - mondta. Másfelől - és ez ellentmondásos - a Magyar Nemzeti Filmalapon keresztül csak Magyarország volt kész finanszírozni ezt a filmet, Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Izraelben sem sikerült támogatást vagy koprodukciós partnert szereznünk - fogalmazott Nemes Jeles László.
A rendezőnek az első változatban még olyan mondatokat tulajdonítottak, hogy "Magyarország régóta a tűzzel játszik, és nem normális ország, politikusai és polgárai pedig végképp nem azok".
A film producerei az első változat csütörtöki megjelenlése után közölték, hogy lépéseket tesznek a Jüdische Allgemeine ellen, mert állításuk szerint a német hetilap meghamisította a rendezővel készített interjút.