Jelenleg Magyarországon csak olyan népszavazást engedélyeznek, amelyet a Fidesz is támogat - vélekedett lapunknak Tóth Zoltán miután a Kúria a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) döntését megváltoztatva megtagadta a budapesti olimpiával és a Városliget átalakításával kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését. A választási szakértő úgy látja, az FVB hiába hitelesítette decemberben a kérdéseket, "mindig lesz egy szint, amely a Fidesz akaratát érvényesíti". Hasonló véleményen van az Együtt is: a párt szerint a Fidesz évek óta azon munkálkodik, hogy a népszavazást, a közvetlen demokrácia legfőbb intézményét ellehetetlenítse, a mai döntés is e folyamat részét képezi.
Karácsony Gergely Városligettel kapcsolatos népszavazási kezdeményezését a Kúria azért utasította el, mert a kérdést a 2013. december 24-én hatályba lépett, a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény szabályozza, fővárosi szintű népszavazás pedig nem alkalmas törvény hatályon kívül helyezésére. Így a Zugló PM-es polgármestere által kezdeményezett népszavazás egy olyan módosítás kikényszerítéséről szólna, amely „ellehetetlenítené az Országgyűlés által törvényben meghatározott célt” - áll az indoklásban. Karácsony abszurdnak nevezte a döntést, mivel a Kúria állítása nem állja meg a helyét: a Városliget törvény nem rendelkezik arról, hogyan kellene a parkot beépíteni. Peremszabályokat határoz meg, a részletek kidolgozását pedig a fővárosra bízza. A 2013. december 24-én hatályba lépett jogszabályban nincs szó múzeumokról, a kormányzati szándék nem jogilag létező dolog, így "nettó hazugság", hogy a népszavazás felülírná a törvényt - figyelmeztetett a polgármester.
A Kúria nem hitelesítette Erdélyi Katalin Krisztina olimpiai rendezéssel kapcsolatos kérdését sem, mert a fővárosi önkormányzat már döntött a pályázaton való részvételről és az erről szóló szándéknyilatkozatát megküldte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. A három részből álló pályázati eljárás első szakasza, a jelentkezési dokumentáció benyújtásának határideje 2016. február 17., míg a civil aktivista által kezdeményezett népszavazást várhatóan hónapokkal később lehetne csak megtartani. A bíróság szerint a kérdés azt sugallja, hogy a választópolgárok a pályázat beadásáról nyilváníthatnak véleményt, holott azt a referendum idejére már régen benyújtják. Karácsony számára ebben az esetben is érthetetlen a bíróság döntése. "Kérdés, hogy ez egyszerű szakmai hiba volt, vagy a bírói testület politikai nyomásra cselekedett" - mondta a PM-es városvezető, hozzátéve, hogy ez ki fog derülni, hiszen a kérdéseket napokon belül ismét beadják. Karácsony szerint az Alkotmánybíróságon meg lehetne támadni a döntést, ők viszont a taláros testületet nem akarják ezzel legitimálni: "az nem állami intézmény, hanem fideszes testület".
A 2011-es alkotmánymódosítás óta jóval nehezebb érvényes népszavazást lebonyolítani - emlékeztetett Tóth Zoltán. A választási szakértő kifejtette, míg korábban az összes szavazásra jogosult negyede plusz egy fő kellett az érvényességhez, addig 2011 óta már 50 százalék plusz egy fő. Ez azt jelenti, hogy több mint 4 millió embert kellene urnához szólítani, ami óriási mozgósítást igényelne.