A törvénymódosítást az óév végén a Jog és Igazságosság (PiS) párt többségi szavazataival és néhány ellenzéki képviselő támogatásával hagyta jóvá a lengyel parlament.
Az államfő számára is fontos, hogy a közmédia betöltse küldetését, sokszínű, objektív és hiteles legyen - magyarázta az államfői hivatal főnöke a döntést, hozzátéve, hogy a lengyel közmédia jelenleg nem teljesíti ezeket a követelményeket, "tapasztalataik szerint" az objektív tájékoztatást gyakran szubjektív újságírói vélemény helyettesíti.
Orbán Viktor miniszterelnök éppen öt éve hajtotta át a parlamenten szupertöbbségét kihasználva az új médiatörvényt - írta a Financial Times szerdán, abban a cikkben, amelyben a magyar és a lengyel politikát hasonlítja össze. A londoni gazdasági napilap online kiadásának rovatában Peter Spiegel tudósító azt írtja, hogy mindezt hónapokig tartó szóváltás követte Brüsszel és Budapest kötött. Az újonnan kormányra került lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt, amely mintha Orbán forgatókönyvéből tépett volna ki egy lapot, éppen most hajtja át saját új médiatörvényét, amely megszüntetné a lengyel közmédia jelenlegi vezetőinek munkaviszonyát. A szerző szerint ennek az a célja, hogy a közmédia ne bírálhassa többé a kormányt.
Az un. kis médiatörvény pedig azonnali hatállyal megszünteti a közszolgálati rádió és televízió jelenlegi vezetésének mandátumát, megvonja az országos rádió- és televíziótanácstól (KRRiT) azt a jogot, hogy nyilvános pályázaton válassza ki a közmédia és a felügyelőbizottságok vezetőit, a kinevezés jogát átmenetileg - június végéig - a kincstárügyi miniszterhez rendeli, és hétről három főre csökkenti a közszolgálati televízió (TVP), a közszolgálati rádió (PR), valamint a regionális tévé- és rádiócsatornák felügyelőbizottságainak létszámát.
Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára kedden levelet küldött Andrzej Dudának, amelyben jelezte Brüsszel aggodalmait, egyúttal azt kérte, hogy ne írja alá a törvénymódosítást, amíg bizonyossá nem válik, hogy annak rendelkezései összhangban vannak az emberi jogok európai egyezményével. A főtitkár szerint ugyanis a módosítás közvetlen kormányzati ellenőrzés alá vonná a közmédiát, ez pedig nem felelne meg a strasbourgi székhelyű tanács által elfogadott alapelveknek, amelyek szerint a közszolgálati médiának mentesnek kell lennie a politikai vagy gazdasági befolyástól.
A Lengyel Újságíró Szövetség szerint azonban a nyugati sajtó és az európai politikusok "komprommitálják magukat", támadva a demokratikusan megválasztott lengyel kormány lépéseit. Krzysztof Skowronski azt is hozzátette: a német újságírók és politikusok inkább alaposan tájékoztassák saját társadalmukat a kölni és hamburgi tömeges szexuális és rablótámadásokról.
A lengyel ellenzéki politikusok csütörtökön, az államfői jóváhagyás bejelentését követően élesen bírálták a kis médiatörvényt. A Polgári Platform (PO) nevében nyilatkozó Malgorzata Kidawa-Blonska, a parlamenti házelnök-helyettese a közmédia megtámadásának minősítette, és leszögezte: a médiát ezentúl egy párt sajátítja ki. A Nowoczesna párt nevében nyilatkozó egyik képviselő arról beszélt, hogy a közmédia a kormány szócsövévé válik.
Az egész közmédiareformra irányuló törvény tervezete az utóbbi napokban szivárgott ki a lengyel sajtóban. Ennek értelmében az eddig kereskedelmi alapon működő lengyel közmédiát közhasznú állami társaságokként működő "nemzeti médiává" alakítanák át, amelynek tevékenységét egy új testület, a Nemzeti Médiatanács felügyelné.
